Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)

1. Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715–1750)

Kiss Anita

Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715-1750)

Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiájának összeállítását Horváth Lajos kezdte meg, aki 1659-ig vizsgálta a megye kialakulásának folyamatát.1 A vonatkozó megyetörténeti kutatásokat Pest megye monográfiája elkészítésének eddigi munkálatai során olyan kiváló történészek teljesítették ki, mint Zsoldos Attila, valamint Tringli István és Szakály Ferenc,2 akik szintén közreadták a beazonosítható megyei tisztviselők - a források hiánya miatt sajnos igen töredékes - névsorait.3

A modernkori feldolgozás időhatára egészen a szatmári békekötésig terjedt, hiszen Kosáry Domokosnak a kuruckorra vonatkozó tanulmányát Bánkúti Imre egészítette ki újabb adatokkal.4 5 Ezen korszak hivatalnokaival kapcsolatban azonban szintén csak szórványos információkkal rendelkezünk, ráadásul a Rákóczi-szabadságharc alatt kettős hivatalnoki karral kell számolnunk, hiszen a nemesek egy része Rákóczi mellé állt, míg a másik az uralkodó hűségén maradt, s így külön „labanc” és „kuruc” megye jött létre.3

Jelen írás elsődleges célja az 1715-1750 közötti időszak tisztviselői névsorának közreadása. A vizsgált korszak időhatárait alapvetően a rendelkezésre álló levéltári források köre szabta meg. így a kezdőpontot az, hogy bár a fentebbiek szerint két részre szakadt Pest-Pilis-Solt vármegye 1711-ben egyesült,6 7 * a közgyűlési jegyzőkönyvek újabb sorozata néhány töredéktől eltekintve - csak 1715-től maradt ránk. A tisztviselők hivatali idejének meghatározásához sokszor nélkülözhetetlen fizetési jegyzékek megőrződése szintén ez időpont után, az 1720/1721. elszámolási évtől mondható rendszeresnek.s

Az 1740-ig keletkezett közgyűlési jegyzőkönyvekről mindenekelőtt Borosy András munkásságának köszönhetően9 készült regeszták10 természetesen felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a kutatásban. Emellett azonban, tartalmi kivonatokról lévén szó, minden esetben szükség volt az eredeti, teljes bejegyzés vizsgálatára is,

1 Horváth

2 Zsoldos, Tringli, Szakály

3 Tringli, 187-191. o. és Szakály, 443. o.

4 Kosáry, Bánkúti

5 Bánkúti, 41. o.

6 Kosáry, 42. o.

7 PML IV. 1-a.

s PML IV. 23. b/1. A megyei tisztviselők kigyűjtésére valószínűleg a 19. században került sor, a fennmaradt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. Mivel a tanulmány az eredeti forrásokat vette alapul, ez a segédlet nem került felhasználásra. (PML IV. 93. 1. kötet)

9 A kötetek elkészítésében Kisfaludy Katalin, valamint jelen tanulmány lektora. Szabó Attila vett részt, akinek ezúton szeretném megköszönni segítő megjegyzéseit és javaslatait.

111 A jegyzőkönyvek regesztái két sorozatban, összesen 12 kötetben jelentek meg (Borosy, Közgyűlési jegyzőkönyvek), amelyeket egy, az 1625-1715 közötti időszakból fennmaradt töredékeket feldolgozó kötet egészített ki. (Kiss-Schramek) A kivonatok DVD-n is kiadásra kerültek, az eredeti jegyzőkönyvek teljes, digitalizált képanyagával együtt. (A. Varga-Kenylres-Tóth)

9