Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
ADALÉKOK A MEGYEI ADÓALAP-MEGHA TAROZÁS... alaphoz Esterházy Pál nádor ragaszkodott, legalábbis ez olvasható ki az 1697 júniusában megfogalmazott adóüggyel foglalkozó felterjesztéséből.181 Az országos adókivetés még ezekben az években is az 1647. évi dicális összeírás kiegészített, felülvizsgált változatain alapult.182 Ezt az összeget azonban már nem csupán a parasztságnak kellett fizetnie, hanem 1/16-át (ún. sedecimalitas) a városoknak, és a maradékot 2/3:1/3 vagy 15/16:1/16 arányban a portális adózásra kötelezett rétegeknek és a nemességnek. A magyar rendek bécsi concursusa1 a terhek alapjául szolgáló országos portafelosztását 1702-ben, 55 év után helyesbítette.184 * Pest megye portaszámát ekkor 117-ben állapították meg, amely alig valamivel több, mint az utolsó megyei felmérésben szereplő 113 3/8 porta. A megelőző években egyébként a megye portaszáma 110 1/2 és 117 között ingadozott. További vizsgálatnak kell eldöntenie, hogy csupán az adatok véletlen egybeesésről van-e szó, vagy a portaszámok új jegyzékét a megyék közlései alapján állapí- tották-e meg. A portaszámok e századfordulón végrehajtott kiigazítása jelentős mértékben változtatta meg a szabad királyi városok helyzetét. E törvényhatóságok a 16. és 17. században hadiadó helyett országgyűlésen megajánlott és a király által megállapított mértékű adót fizettek.182 Legkésőbb 1698/99-töl a városokhoz mindeddig ismeretlen szempontok alapján portaszámokat rendeltek.186 1702-ig az országos adó 1/16-át osztották fel a városok között a portaszámuk alapján, bár felmérésük egyelőre elmaradt.187 A Rákóczi-szabadságharc után, amikor a sedecimalitasI nem hajtották be, már a megyékkel megegyező módon adóztak nádori portaszámuk alapján. Minthogy e változtatás nem a tényleges helyzetet tükröző összeíráson és az adóalap új meghatározásán alapult, a nádori porta szükségszerűen egy teherbíró képességet kifejező viszonyszámmá vált, de ezzel a korábbi aránytalanságokat legalább részben sikerült felszámolni. A portaszámok későbbi kiigazítása sem összeírásokon, hanem a rendek országgyűlésen vagy concursusokon folytatott tanácskozásán, a Magyar Királyi Helytartótanács döntésén alapult, illetve a hadbiztosság felmérésein,188 ami a portális adózás 1848. évi megszűntetéséig nem is változott. Ezért a megyék 1848-ig szüntelenül az adókivetés aránytalanságaira panaszkodtak. A 17-19. század közötti politikai elit az arányos adókivetés megvalósítását országosan nem, csak megyei szinten tudta biztosítani. m Iványi, 1974. 220. o. 11,2 A megyék 1697 és 1702 közötti portaszámait ld. Iványi, 1991.421-425. o. I!” A concursus szó a rendek legtöbbször a nádor elnökletével folytatott tanácskozását jelöli. E gyűlések legfontosabb célja az ország adójának megállapítása volt. 1X4 Iványi, 1991. 190. o. 1X5 Nagy, 1995.44. o. Ix<’ Iványi, 1991.425. o. A táblázatból nem derül ki, hogy a városok korábban is fizettek-e már portális adót. 1X7 Iványi, 1991. 188. o. Ixx A concursus 1717-ben és 1719-ben is módosította a megyék portaszámát Id. PML IV. 1-b. Pest-Pilis- Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Országgyűlési iratok. (1634-1765) 7. kötet. 92. f. A Helytartótanács és a concursus szerepére vonatkozóan: Ember, 1977. 8. o. A hadbiztosságnak döntő szerepe volt az. 1721. évi portafelosztás elkészítésében, ld. Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a Bécsi kongresszusig 1711 1815. Budapest, 1898. 46. o. Az 1730. évi portafelosztással kapcsolatban pedig: MÓL A-l. 1729. No. 54. 36
