Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
AZ ÁLLAMPÁRTI SAJTOSTRUKTURA KIÉPÍTÉSÉ PEST MEGY EBEN munkájuk. Ezt pedig a kulákok propagandájának tudták be, mondván, hogy ők agitálnak a géppel való munka ellen. Az a dolgozó paraszt azonban, aki földjét mégis traktorral szántatja fel, egy lépést tett a mezőgazdaság szocialista átalakítása felé.11)5 Az eredmények méltatására szolgáltak a diadal, dicsőség, győzelem, siker, gyarapodás, fejlesztés, növekedés szavak, míg a mozgósításra a százezrek, milliók, dolgozó nép, amelyek amellett, hogy erőt sugároztak, az egység látszatát is keltették. Az ellenséget volt, amikor csak általánosságban emlegették (opportunista, osztályellenség, reakció, imperialista), máskor bizonyos társadalmi csoportra való konkrét utalással (kulák, klerikális reakció, spekuláns).106 A Pest Megyei Népújság mint „kollektív agitátor" Amint arról már korábban szó esett, a vidéki pártlapok, így a Pest Meg\’ei Népújság feladata is az volt, hogy a legfelsőbb pártvezetés határozatait, illetve az annak szellemében fogant megyei döntéseket a lap széles körben megismertesse a megye lakosságával, vagyis váljon a párt „szócsövévéAz MDP politikáját a megye életéből vett, vagy éppen kreált események bemutatásával igyekeztek népszerűsíteni. Az elkészült munkatervekben részletesen meghatározták, hogy a lap egyes rovataiban mikor, milyen cikkeket jelentetnek meg, amelyeket alapvetően a következő témák köré lehet csoportosítani: párt és pártépítés, pártélet; ipari termelés; mezőgazdaság; kultúrmunka; külpolitika, vagyis a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak népszerűsítése; az ellenség elleni harc. A pártépítés rovatban elsődlegesen egyes elméleti kérdések kifejtésére került sor, mint pl.: ,,Kulákkérdés”, „Az osztályfogalom tisztázása”, „Kit nevezünk propagandistának” stb.107 Ez a rovat nemcsak a benne felmerült kérdések miatt volt fontos, hanem azért is, mert az itt megjelent cikkek alapján készült a megyei Népnevelő.I0S Az ipari termelést érintően a három, majd az ötéves terv népszerűsítése, illetve az annak megvalósítása érdekében szervezett munka versenyek álltak a középpontban. Mindez magyarázható azzal, hogy mivel a termelés fokozása, a tervek teljesítése, illetve túlteljesítése a verseny által biztosítható, ezért a munkaversenyt a szocializmus építésének egyik nélkülözhetetlen elemének tartották. A szovjet típusú munkaverseny 1949- ban jelent meg Magyarországon, s a sajtóban igen nagy hangsúlyt kapott annak első nagyszabású megrendezése Sztálin 70. születésnapja alkalmából. Az ekkor kibontakozó munkafelajánlási mozgalom jelentette egyben a hazai sztahanovista100 mozgalom kez1115 Pest Megyei Népújság. 1950. február 12. 1116 Magyar hétköznapok. 267 268. o. "'PMLXXXV. 1. 1/16. ő. e. 1951. május 2. A Pest Megyei Népújság május havi ütemterve. PML XXXV. 1. 1/25. ő. e. 1952. október 14. Jelentés a Pest Megyei Népújság Partéiét rovatának munkájáról. "w A KV 1950. június 22-i határozata értelmében sztahanovista munkásnak kellett tekinteni azt, aki a többi munkással azonos munkafeltételek mellett Donnáját, vagy egyéni tervét nem csupán egy alkalommal, hanem rendszeresen, egy meghatározott időn át legalább 200 százalékban teljesíti, vagy rendszeresen túlteljesíti, és aki a tennelés és lennelékcnység fokozására ésszerűsítést, újítást valósít meg, valamint a magasabb termelékenységet biztosító munkamódszerét munkatársainak átadja. A sztahanovistával szembeni további kívánalom volt. hogy anyag-, szerszám- és energiafogyasztásnál takarékoskodjon, a megengedettnél kevesebb selejtet, vagy selejtmentesen termeljen, illetve kiváló minőségű munkát végezzen. 200
