Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
TOTH.JUDIT detét is. 1950. február 25 26-án pedig már sor került a magyar sztahanovisták első tanácskozására. A Pest Megyei Népújság ebből az alkalomból egy, a Pravda ban 1949 novemberében megjelent cikket közölt, amelynek cime, Sztálin szavait idézve, így jellemezte a sztahanovizmust: Korunk legéletképesebb és leglegyőzhetetlenehb mozgalma.' 10 Az újságban rendre jelentek meg az egyes versenyekhez kapcsolódó felajánlások, illetve az azok során kiemelkedő eredményt elért munkások, sztahanovisták, valamint az általuk alkalmazott munkamódszerek bemutatása. Bár a szocialista munkaverseny, és ezen belül a sztahanovista mozgalom, elsősorban az ipar területén, az üzemekben bontakozott ki. azonban az államosítás előrehaladtával fokozatosan teremtődtek meg azok a viszonyok, amelyek lehetővé tették a szovjet mintára történő versenymozgalom kibontakozását a mezőgazdaság területén is. Itt elsősorban a begyűjtési verseny kapott kiemelt szerepet, olyannyira, hogy az aratás és a cséplés idején minden lapszám címoldalán a megyék, illetve városok éppen aktuális sorrendjét közölték. Emellett a mezőgazdasági rovatban megjelenő cikkekkel a lap a mezőgazdaság szocialista átszervezését igyekezett propagálni, vagyis a kollektivizálást, valamint az állami gazdaságok és a gépállomások létesítésének jelentőségét. Gyakran mutatták be egy-egy tsz töiténetét, hogyan küzdötték le az első évek nehézségeit, „hog\!an nevelődtek ki szorgalmas, a közös műnkéiért lelkesedni tudó emberek, s hogyan lett végül gazdag a tsz". Igyekeztek a parasztság körében tudatosítani azt is, „hog\! a felemelkedés, a boldog élet egyedüli útja a termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeten belül pedig a szorgalmas, becsületes munka '"1 Míg az állami gazdaságokkal kevesebb, addig a gépállomásokkal esetenként egy számon belül több cikk is foglalkozott. Ennek oka abban keresendő, hogy a gépállomás dolgozói, mintegy az ipari munkásság előretolt bástyájaként fontos pillérét képezték a munkás-paraszt szövetség erősítésének. A gépállomás dolgozóinak a falusi kultúra terjesztésében is nagy szerepet szántak, tőlük várták, hogy ..a falusi luizak sötétjében világosságot gyújtsanak","2 vagyis aktívan működjenek közre a dolgozó parasztság „új típusának ” kialakításában. A gépállomások a hivatásukat igazán tehát csak az által tölthették be, ha a gépi munkák elvégzésén túl lényegében a környék termelési és kulturális központjává is váltak. Ennek érdekében igyekezetek azokat rádióval, kesekeny-filmvetítővel. újságokkal, folyóiratokkal, népkönyvtárral ellátni. Olykor saját kultúrházat, klubszobákat építettek, kultúrcsoportokat szervezetek. A cél az volt, hogy a kulturális, szórakozási és sportlehetőségek révén a gépállomásokra csábítsák a környező falvak lakóit, főleg a fiatalokat.1M Nem jelenhetett meg lapszám, amelyben ne foglalkoztak volna az ellenség aknamunkájával. A hibák mögött mindenben meg kellett látni az ellenség tevékenységét, épp ezért állandóan felhívták a figyelmet az éberség fokozására, s amint arról már korábban is volt szó, az olvasóktól is vártak olyan leveleket, amelyben a különfé- * 111 Pest Megyei Népújság. 1950. február 19. 111 MOL M-KS 276. 89. cs. 221. ö. e. A Pest Megyei Népújság távlati tematikai terve. 1951. március 21. " Pest Megyei Népújság. 1950. január 1. A gépállomás az új falusi kultúra fejlesztője. Honvári János: A gépállomási hálózat kiépítése 1948 1952 között. Agrártörténeti Szemle. 2002/1 2. szám, 63 64. o. 201
