Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
I mu AS PAL Egyetem könyvtárában lett kiállítva, abból az alkalomból, hogy a könyvtár felvette az intézmény egykori igazgatójának, Kosáry Domokosnak a nevét.'5 A levéltárban a szokványos levéltárosi munkák - rendezés, segédletkészítés, kutatófelügyelet stb. mellett tovább folytatta tudományos munkáját. Feldolgozta Pest megye kuruc kori történetét és néhány 18. századi társadalomtörténeti tanulmányt írt. Ugyanekkor dolgozott a korábban megjelent bibliográfiai munkája új, bővített változatának a még kiadatlan levéltári forrásanyagot is magába foglaló - összeállításán.’0 A nyomtatott források kiegészítését levéltári kéziratos anyagokkal később, egy interjúban parttalan, befejezhetetlen munkának nevezte.37 Ehhez a munkához számos hazai és külföldi levéltárat kellett felkeresnie. 1963-ban Bécsben, 1964-ben és 1966- ban csehszlovák levéltárakban végzett levéltári kutatásokat. Külföldi utazásaira azt követően kerülhetett sor. hogy az Elnöki Tanács egy 1962. március 30-án kelt határozatával végleg mentesítette elítéltetése minden hátrányos jogkövetkezménye alól. Ennek nyomán az Akadémia visszaadta a korábban megvont tudományos fokozatát is. A Pest Megyei Levéltár iratai között fennmaradt beszámolói, munkajelentései tanúsítják, hogy ezek a külföldi kutatások mennyire hasznosak voltak. Utazásainak elsődleges célja egyre inkább a Bevezetés a magx’ar történelem forrásaiba és irodalmába című munkájához való adatgyűjtés volt. Az 1963-as bécsi útja során három nagy bécsi közgyűjteményt (Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, Nationalbibliothek) keresett fel. Kosáry az eredményes kutatásának részletezésén kívül a jelentésében arra is kitért, hogy mindegyik helyen úgy az intézmények vezetői, mint a munkatársak a legmesszebbmenőkig segítették a kutatását. Ebédmeghívásokat kapott, némelyik intézményvezetőnek az otthonában is megfordult. Kint tartózkodásának két hete alatt, mint írta, lekötelező előzékenységet" tapasztalt mind a munkáját, mind a személyét illetően. Nem minden úttal volt azonban ilyen szerencséje. A szlovák levéltárakban is 1963-ban tervezett kutatásokat végezni, de ezzel kapcsolatban számos nehézség merült fel. A tanulmányutat Kosáry előzetesen egyeztette a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályával, ahonnan támogatásukról biztosították. Az általa ,, barátságos és mosolygós "-nak leírt szóbeli tájékoztatás, valamint a miniszterhelyettes - Molnár János ugyancsak szóban tett ígérete ellenére az utazásból nem lett semmi. Sőt, a levéltári osztály vezetője38 a szűkös devizakeretre hivatkozva egy meglehetősen goromba levélben utasította el a kérést, valamint jelezte, hogy Kosáry a jövőben ne kerülő utakon, hanem a hivatalos, szolgálati úton terjessze fel kéréseit. Ezt már Kosáry sem hagyhatta szó nélkül, a rideg és kioktató levél ugyanis összeegyeztethetetlen volt az előzményekkel. Egy feljegyzést fogalmazott, és abban kemény szavakkal ítélte el az ilyen eljárást. Megjegyezte, hogy a problémák ilyen önkényes és bürokratikus eszközökkel történő elhárítása abban az időben már különösen korszerűtlennek látszott. Az aktára még ráve" A képek melleit néhány kitüntetése és írásos dokumentuma is bemutatásra került. A/, új bibliográfia I. kötete 1970-ben jelent meg, amikor már nem a Pest Megyei Levéltárban dolgozott, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. '7 Élet és Irodalom 1992. december 18. Szedő Antal 135
