Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
KOSÁR Y DOMOKOS A PEST MEG YE1 LEI'EL TARBAN zette: ,, Szedi) elvtársat arra kell kérnem, hog\> máskor több körültekintéssel foglalkozzék figyelmet érdemlő ügyekkel. 9 A külföldi kutatásai mellett a hazai megyei levéltárakban - elsősorban a Pest Megyei Levéltárban - végzett feltáró munkáit is nagy jelentőségűnek tartotta egész későbbi történészi pályafutása szempontjából. A levéltáros évei alatt végzett iratrendezések során, s ezt többször hangoztatta a későbbiekben, olyan tapasztalatokat szerzett, annyi új ismerettel gazdagodott, amelyre semmilyen más módon nem lett volna lehetősége. Bibliográfiája újabb sorozatának kidolgozására is az adta meg a legnagyobb késztetést, hogy a megyei iratok között olyan forrásanyagokat talált, amelyekkel kiegészíthette a korábbi köteteket. Hogy milyen nagy mértékben határozta meg a levéltári anyag jobb megismerése a későbbi kutatásainak irányát, jól szemlélteti az alábbi eset. Amikor a Pest Megyei Levéltárba érkezését követően elkészítette az 1961. évre javasolt tudományos munkatervét, abban még nem szerepelt a Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodaiméiba című munkájának eredeti levéltári iratokkal való kiegészítése. A tematikai segédletkészítés gondolata a Pest megyei és más levéltárak, valamint egyéb gyűjtemények anyagának felhasználásával csak néhány hónappal később született meg. Ekkor kérte - Kosáry javaslatára - Lakatos Ernő igazgató a minisztérium levéltári osztályát, hogy a levéltár munkatervében a Kosáryra vonatkozó részt módosítsák, és egészítsék ki a tematikai segédletkészítéssel. A minisztérium elfogadta a javaslatot, és Kosáry munkatervéből 50 napot csoportosítottak át erre a feladatra. Ennyi nappal csökkentették a korábban rendezésre, kutatószolgálatra, leltározásra szánt munkaidejét. Ezzel közel egy évtizedes munka vette kezdetét, amelynek eredményeként (1970- ben) megszülethetett a Kosáry-bibliográfia új kiadása. Kosáry kivételezett helyzetben volt a Pest Megyei Levéltárban. 1961. december 31-én kelt éves munkajelentéséből az derül ki, hogy teljes munkaidejének (308 nap) közel harmadában (94 nap) foglalkozhatott saját tudományos munkájával.40 Ezen felül a fentebb említett 50 napot a levéltári osztály által elfogadott tervben foglaltaknak megfelelően az új bibliográfiájának előkészítésére fordíthatta, amelyből 9 napot vidéki (esztergomi, kaposvári, pécsi) megyei levéltárakban töltött el. Pest megye feudális kori összeírásainak katalógusára 41,5 napot, egyéb feudális kori iratsorozatok rendezésére 52 napot használt fel. Tehát munkaidejének nagyobb részében (237,5 nap) olyan feladatokkal foglalkozhatott, amelyek érdekelték, és amelyek során későbbi munkáihoz hasznos tapasztalatokhoz jutott. Természetesen a kurrens levéltári munkákat is el kellett végeznie (kutatófelügyelet 24 nap, kiállítás összeállítása 10,5 nap, könyvtári szakkatalógus készítés 2 nap, tapasztalatcsere, ideológiai oktatás 8,5 nap, raktárrendezés, költözködés 1,5 nap), de ezeket zokszó nélkül tette.41 A következő évben (1962-ben) már közel a dupláját (82,5 nap) fordíthatta a bibliográfiához való anyaggyűjtésre, miközben egyéb tudományos munkáira is igen sok idő ment el. így, még ennél is több időt - 89 napot - szánt A kereskedelmi bizottw A feljegyzés dátuma 1963. július 10. PMLXXVI. 1002. A.c-l/X-708/1963. 411 Ekkor a kereskedelmi bizottság 1791. évi iratainak forráskiadványán dolgozott. 41 Azokban az években ideológiai továbbképzésen a levéltár minden munkatársának részt kellett venni. Kosáryn kívül Lakatos, Wellmann, Rúzsán, Ladányi, Jánosi is kénytelen volt eljárni ilyen „fejtágító”-ra. 136
