Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
Kosáry írásaiban, a vele készült interjúkban visszatérő elem volt a megbékélés igenlése, az indulatok nélküli politizálás. Úgy vélte, hogy a rendszerváltozás adott egy olyan esélyt Magyarországnak, amelyet ki kell használni, talán még olyan áron is, hogy a korábbi bűnök elkövetői megússzák tetteiket. A több mint 800 000 párttagról úgy nyilatkozott, hogy nem lehet őket diszkriminálni csak azért, mert sokan megélhetési gondok miatt, karriervágyból, esetleg emberi gyengeségből léptek be a pártba. 1990 előtt azért ő is keményebben fogalmazott velük szemben, de a rendszerváltás adta lehetőségek kihasználása érdekében békülékennyé vált irányukba. Ebben nem sok követője akadt. Nem mindenki értett egyet vele, még a hozzá közel állók közül sem. Igaz, ezek véleményét is megértette és elfogadta, különösen, ha ismerte az illető hányatott sorsát, meghurcolásának történetét. így volt ez egyik levéltári - hozzá hasonlóan ugyancsak börtönviselt kollégája, Borosy András, esetében is, aki egykor ugyancsak egyetemi oktató és Eötvös-kollégista volt. O is éveket - pontosan hatot - töltött börtönben az ’50- es években, még a forradalom előtt. Koholt vádak alapján ítélték el, mint Kosáryt, és raboskodása éveiben már az is kedvezmény volt a számára, hogy néhány évet rabként a fold alatt, bányában dolgozhatott.71 Szabadulását követően nem csak nem mehetett vissza az egyetemre tanítani, de semmilyen szakmájához hasonló foglalkozást nem űzhetett. Ilyen irányú kérelmét többször elutasították,72 * ezért éveken keresztül segéd-, illetve betanított munkásként tartotta el a családját. Érthető, hogy 1990 után nem volt hajlandó megbocsátani a vétkeseknek. Kosáryval való jó viszonyát egyébként nem érintette, hogy eltérően ítéltek meg bizonyos kérdéseket. Bírálói szerint Kosáry jóhiszeműségét sokan kihasználták, méltatlan helyzetbe sodorták. O annyira akarta a vitázó felek megegyezését, hogy ennek érdekében még a kevés sikerrel kecsegtető rendezvényeken is szerepet vállalt. Ilyen volt az 1956-os forradalom 50. évfordulójára rendezett megemlékezés. Remélte, hogy múltja és tekintélyt parancsoló személyisége megvédi a hangos kódoktól.”' Sajnos nem így történt, méltatlan támadások érték, és ez nagyon megviselte. Hiába jelezték felé, hogy nem az ő személye volt a célpont, a tiltakozás mások ellen irányult, a támadást neki kellett elszenvednie.74 Hetekig emésztette magát a történtek miatt. Politikusok még a választási harcaikba is igyekeztek bevonni, felhasználták a kampányban - akarata ellenére - puszta jelenlétét, fotóit, a vele készült riportokat, amelyeket pedig nem a választási propaganda számára adott. Ezek miatt utólag már hiába tiltakozott. KOSÁR Y DOMOKOS A PEST MEG YEI LEVÉL TÁRBAN __________________________________ 7 1 A bányában dolgozó raboknak jobb sorsa volt, mint a többi börtönlakónak, mert a kemény munka miatti bőségesebb ellátás miatt legalább nem éheztek. 77 A sors fintora, hogy a minisztérium egy olyan tisztviselője (Molnár János miniszterhelyettes) tette ezt vele, aki ugyancsak Szabó István tanítványa volt Debrecenben, és még Borosy is tanította. Abban az esetben visszamehetett volna értelmiségi pályára, ha vállalja a párttagságot. Borosy nem vállalta, ezért maradt évekig segédmunkás. 77 Klaniczay Gábor írta nekrológjában, hogy azon az emlékezetes ötvenedik évfordulón a hiányzó nemzeti egységet a saját személyével próbálta helyettesíteni, úgy jelent meg ott, „mint a megrendült nemzeti egység még élő. egyszemélyes szimbóluma. " Holmi. 2007/12. szám 74 A Népszabadságban a megzavart '56-os beszédét követően megjelent egy cikk, ..Fater, miért vagy velük?" címmel. Ezt kiabálta ugyanis néhány tüntető Kosárynak a Felvonulási téren az 50. évfordulón tartott beszéde közben. Nagyon meglepődött, amikor utólag e cikkre felhívták a figyelmét. 146
