Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
A tanítási napokon a tanítók a diákokat nem hagyhatták magukra, nehogy valamilyen csintalanságot tegyenek, még a templomba is ők kisérték a gyerekeket.101 A falusi népiskolákban a tanító nem fogadhatott el ajándékot tanítványaitól, és nem vehetett el az iskola fájából saját használatra.102 A tanítók megfelelő képzésére az egyházak tanítóképzőket szerveztek. Az első római katolikus tanítóképzőt Pyrker érsek hozta létre Egerben 1828-ban. Ezután sorra alakultak az intézmények Esztergomban, Pesten, Szegeden, Miskolcon és Er- sekuj varon. A 19. században már csak képzett tanítókat alkalmaztak. Az 1845-ös helytartótanácsi rendelet a tanítói állás betöltését iskolai végzettséghez kötötte. ,JLzután, senki egybegyiilt fi vagy leány gyermekeket azon tanulmányokban, mellyek az elemi tanodák körébe tartoztak, nem taníthat, ha csak képzettségéről eleve az illető elöljárosáigtól oklevelet 's próbatételrőli bizonyítványt nem nyer; és fölsőbb helyről fölhatalmazva nincs. Ki ezen rendelet ellen vét, rendőrségi fegyelem alá esik."'04 A tanító kinevezése a következőképpen történt. „Az alsó elemi tanodáik tanitóji a' képző intézetekben ezen hivatalra kimívelt, 's rendes próbatétről nyert bizonyítvány 's igazgatói oklevél által följogosított, leginkább segédi érdemekkel kitűnő egyénekből a ’ község, vagy’ különös cím akit följogosítva a ’ kegyúr (patromis) vagy’ pártfogó (protector) jótévő ’s földesúr általi hármas kijelelés útján a' királyi felügyelő ajánlatára, a ' főigazgató helybenhagyáséival neveztetnek ki. A ' segédeket a ’ kerületi felügyelet - a' község kegyúr, pártfogás és a lelkészek egyetértésében - tüstént a ’ kiképzett följogosítottakból alkalmazhatja. ”105 Pest megyében 1838-tól a megyei közgyűlésen a köznemesség a nemzetiségi területeken törekedett a magyar nyelvű iskolai oktatás bevezetésére. Az evangélikus egyház 1842-ben elkészítette a „zayugróci” tantervet, amelynek keretében a falusi elemi iskolában a magyar nyelvű beszélgetést, olvasást és számolást is tanulták a gyerekek. A megye azért tartotta különösen fontosnak a magyar nyelv tanítását, mivel a közigazgatásban már a 1830-as évektől egyre több helyen magyarul lehetett intézni az ügyeket a latinnal szemben, és a magyar nyelv 1844-ben történt államnyelvvé tételével csak úgy valósulhatott meg a nemzetté válás, ha magyarul, nemzetiségre való tekintet nélkül, mindenki egy bizonyos szinten beszélt. Ezért parancsolták a Pilis és a Váci járásbeli szolgabíráknak, hogy magyarul tudó iskolamestereket alkalmazzanak.106 Az 1844. évi II. te. megteremtette a magyar közoktatás fejlesztésének a lehetőségét azzal, hogy törvényileg szabályozta a magyar nyelv tanítását. Ellenben az A MAGYAR NYELV TERJEDÉSE A REFORMKORI PEST MEGYE... ____________________ l ül A hazai falusi katolikus népiskolák tanulói a tanév alatt minden hétköznap reggelenként részt vettek a szentmisén a falu templomában. Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, Budapest, 2000. 179. o. "L ,,A tanítók a fűtésre gondot tartsanak, hogy az rendben és mértékletesen legyen. " Egészen a múlt századig tartott az a szokás is, hogy a falusi népiskolák tanulói a fűtési idényben egy-egy otthonról hozott fadarabbal jelentek meg. Ez az ..oskolabéli fa", amelyből a tantermet fűtötték. Mészáros, 2000. 179. o. Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1849. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. 151-152. o. 1,1 Magyarország elemi tanodáinak szabályai, 1845. 18. § 5. o. 1115 Magyarország elemi tanodáinak szabályai, 1845. 61. ij 14. o. w’ PML IV. 3-a/l. 1838:5715. 98
