Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
BERENYINE KOVÁCS GYÖNGY! Az olvasókönyv első része a második osztályban előadott 50 „ tanulságos, elmés és tapasztalási rövid" mondást tartalmazta, mértékes verselésben. A következő részben mulattató mesék voltak összegyűjtve Fáy Andrástól. A harmadik és a negyedik rész a történelmet mutatta be a legrégebbi időktől az 1840-es évekig. Az ötödikben „elmefuttatásokból" meséket gyűjtött össze, a befejező részt pedig a magyar költők verseiből összeállított gyűjtemény alkotta. A helytartótanácsi rendelet 1845-ben azonos tankönyv bevezetését írta elő a falusi iskolákban, a következő határozattal: __mindazonáltal az olvasókönyv tárgyaib ól, a tanítványok rendeltetésére figyelve hason szelleműek választhatnak, s a jövő élet szükségeire tekintve, bővebb magyaráztatással olvastathatnak. ")h A Pest megyei Vácrátóti kerületben egyedülálló kis oktató könyvet adtak ki a sződi, a vácrátóti és az örbottyányi jegyzők kezdeményezésével, amely nem példabeszédeket tartalmazott, hanem a hatályos jogszabályok gyűjteményével ismertette meg a tanuló ifjúságot.97 A tanítók Korán felismerte a küldöttség, hogy a magyar nyelv terjesztése csak akkor lehet sikeres, ha a tanítókat és a lelkipásztorokat megnyerik az ügynek. A tanítók törzsjövedelmük egy részét egyházi feladatok elvégzéséből kapták, többnyire ők voltak a kántorok vagy a harangozok.98 Tanító általában nótárius is volt, tehát a jegyzői hivatalt is viselte, ezért ha tehette a tanítási feladatok ellátására preceptoif” is tartott Mészáros István megállapítása szerint ,,az a személy alkalmas a tanítcisra, aki azt a tananyagot, amelyet tanítani kíván, tökéletesen elsajátította, teljes mértékben birtokolja".m A tanítók feladatának rekonstruálásához az 1797-1810 között készült A tanítóknak oskolai és más kötelességeiről című munka jó alapul szolgál. Ennek az 1. §-ának az első pontja meghatározta a tanító feladatait: , JLegfőbb kötelessége a mesternek ( tanító) az oskolatanítás, azért vagy on néki leginkább jó mesterháza, tanítópénze és minden mesteri jövedelme." Az iskolai tanítás akkoriban is ősztől tavaszig tartott. November, december és január hónapokban a tanítás ideje reggeli misével együtt 11 óráig, illetve délután 1 órától 4 óráig tartott. Más hónapokban pedig a reggeli misétől 10 óráig, és délután 1 órától egészen 5 óráig tartott az oktatás. ‘"'Mészáros, 1080. 231.0. 1,7 ..Öszve gyűlvén, e' sommán az oskolára nézve kis könyvecskék kinyomtattni rendeltettek melyekk tartalma a ' 840-ik évi 8-k tör. cik. a jobbágyok örökösödéséről. 9-k a ’ mezei rendőrségről és 20-k tör: cikkely a fuvarosokról, kisebb kérdésekben foglalt értekezés.-magvar nyelvben szerkesztve: -mellv kis könyvecskék e télen már kiontatni. és használtatni fognak. " PML IV. 3-c/l. 1838:5715., 1839:36. w Mészáros, 1979. 311-315. o. m Segédtanító. Mészáros, 1979. 31 1-315. o. A tanítói hivatallal kapcsolatban méga következő rendelkezéseket tartalmazta ez a szabályzat: ..Minden alsó elemi tanodának legalább egy tanítója van. Ha a tamilok száma százai felül halad 's a községben erő 's tehetség van a ' tanító mellé egy vagy ha a ’ tanulok szánta 200-ra is fölmén. kél segéd tanító rendeltetik. " 1,10 Mészáros, 1979. 311—315. o. 97
