Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
BERENYINE KOVÁCS GYÖNGYI juk, vágy hallgatójuk szabadon és megkülönböztetés nélkül húszmillióssá, akármelyik valláshoz tartozott is. Az egyes vallásokhoz tartozó tanulóik saját katekizmusát külön kötet tartalmazza. Ez a szabályzat az egytanítós népiskolák számára a katekizmust és az ábécéskönyvek tanítását írta elő. A katekizmusok közül elsőként érdemes megemlíteni A kis katekizmus kérdésekkel és feleletekkel a kis gyermekeknek oktatáséira a tsáiszüri és királyi tartományokban című munkát, amely korábban is használatban volt, mivel az egyetemi nyomda már 1778-tól kiadta, egészen 1849-ig Kimondottan „falusi” katekizmus nem jelent meg a 19. század közepéig. A reformátusok körében a hazai szerzők által összeállított Heidelbergi Káté változatai forogtak. A két alapszintű protestáns tankönyvben az Oszterváld és Hübner-félében bibliai történetek voltak a kisgyermekek számára 36 oldalon, nyolc szakaszban, 138 kérdés-felelet formában kerültek feldolgozásra az O- és Újszövetség legfontosabb történetei. ,A szent históriának rövid summája, mellvben az Isten unyaszentegyházómak e világi teremtésétől fogva a keresztény vallás elterjedéséig lett dolgai a Szent Imsbóil rövidebb kérdésekbe és feletekbe foglalva előadottak. "sl Az Oszterváld után a Hübnerbö1 tanultak, amely inkább tanítói kézikönyv volt, 52 ószövetségi és 52 újszövetségi történetet tartalmazott.s2 Minden bibliai történetet (terjedelmük 4-6 kis oldal) azonos összeállítású didaktikai segédanyag kísért. A kötetet a német ajkú protestánsok oktatására használták. Az ábécéskönyvekkel kapcsolatban több követelést állított fel a királyi rendelkezés. Először is két nyelven kellett szerkeszteni: magyarul és egy-egy hazai nemzetiség nyelvén; tipográfiailag úgy elrendezve, hogy az egyik oldalon lévő magyar szöveg a vele átellenes oldalon tükörszerűen - egy-egy nemzetiség nyelvén legyen olvasható. 1777-ben jelent meg ABC oder Namenbüchlein zum Gebrauche der National-Schulen in den Königreiche Hungarn magyar-német változata, a címlapján a német cím mellett ABC könyvecske a nemzeti iskoláknak hasznokra. Ez különösen a német ajkú mezővárosokban, a Felvidéken terjedt el. Az első hazai ábécéskönyvet Révai Miklós készítette ABC könyvetske a magyar falusi oskoláik számára címmel. Példáit a szerző a falusi lakosság életéből merítette. A könyveket 1792-től a 19. század közepéig az egyetemi nyomda adta ki, 1806-tól az 1805-ös magyar nyelvtörvényhez igazodva - a nyomda is alapnyelvet váltott, ezen túl magyar német, magyar-szlovák, magyar-horvát, magyar-szlovén, magyar-szerb, magyar-román és magyar-rutén kiadásokban látott napvilágot ez a munka. Nemzeti szellemű olvasmányokat a fent említett munkák közül egy sem tartalmazott. Az 1789-es magyar nyelvű ábécés olvasókönyv az anyanyelvi vagy falusi iskolák számára Schola nationalis, quod ad nos címmel jelent meg. A könyvben ábé- céstábla, szótagos oszlop, különféle imádságok voltak az olvasás gyakorlására és a vallásos érzület növelésére. Ezután hosszabb-rövidebb erkölcsi tartalmú szentenciák következtek az olvasás gyakorlására a Bibliából. A könyv terjedelmes része a tanulói K" Mészáros, 1981.231.0. *' Jean Frederic Osterwald munkáját a neves debreceni tanár Maróthi György Fordította magyarra, és Losontzi István adta ki 1771-ben. Mészáros, 1984. 163. o. ° Johann Hübner tankönyvét Fodor Pál fordította magyarra, 1754-ben jelent meg Bázelben. Mészáros, 1984. 164. o. 93
