Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
A MAGYAR NYELV TÉRJEDESE A REFORMKORI PEST MEGYE... magatartásról írt, ezután a köznapi életben szükséges iratfogalmazványok készitésével kapcsolatos anyagrész következett. A záradék a római és arab számok gyűjteményét illetve a szorzótáblát foglalta magában. A debreceni ábécéskönyv 1719-ben a falusi népiskolák számára jelent meg latin rész nélkül. 1804-ben 16 oldalas fonnában, majd 1805-ben 32 oldalon Magyar Ábécé a fiú és leány gyermekek számára címmel látott napvilágot, és - követve az állami népiskolai tankönyvek példáját - olvasmányanyagot is tartalmazott, de kihagyta a vallásos jellegű szövegrészeket.8’ Az olvasmányok 3 fő témakörbe tartoztak: az ember, a világ és természet, a keresztény vallás. A tankönyvhöz íit előszó a tanítók számára útmutatásul szolgált: ,, mindent példákkal világosítson és beszél Ivén a gyerekkel abból és arról, amit olvas tanítsa őket is érteni. ” Kis János evangélikus szuperintendens Evangélikus fiú- és lánygyermekeknek való képes A-Bé-Cés könyv címmel 1826-ban Sopronban adott ki könyvet. Losontzi István Hármas Kis Tükör cimü munkája Pozsonyban jelent meg, amely 1773 és 1868 között hetvennél több kiadást ért meg.84 Ahogy a címe is árulkodik róla 3 fő részből áll: az első rész az Oszterváld-féle Szent Hisoria, a következő Magyarország története, földrajza, „polgári állapota”, és a harmadik pedig Erdélyt ismertette, az előbb említetthez hasonlóan. Az írás megtanulásához nyújtott segédkezet az 1779-ben kiadott segédkönyv A tetszetős írás szabályai szerinti betűalakok mintalapjairól. Később több változatban is kiadták: Az ékírásnak a nemzeti oskoláikra alkalmaztatott eleji, illetve Az ékírás a nemzeti oskoláikra alkalmazva, de ezeket a könyveket leginkább a tanítók használták. Számtankönyvként Makó Pál Bévezetés a számvetésre a magyar s hozzá tartozandó tartományok nemzeti oskoládnak számára cimü munkája volt használatban 1780 és 1850 között. E számtankönyv egyetlen kötete a teljes népiskolai számtananyagot tartalmazta, azaz mindegyik osztályban ezt használták. A második Ratio Educationis előírásának megfelelően az olvasókönyv az olvasási készség gyakorlására szolgált, az olvasmányok természetrajzi, fizikai és mezőgazdasági ismereteket nyújtottak, ugyanakkor összefoglalták a jó állampolgár kötelességeit. Ezenkívül latin szövegeket is kellett tartalmaznia, hogy azok a tanulók, akik a népiskolai tanulmányaik után továbbtanultak ezeken az egyszerű latin szavakon, mondatokon keresztül megtanulják a latin szövegek olvasását. 1792-ben jelent meg az első, csak magyar nyelvű falusi olvasókönyv első kiadása, Az olvasás gyakorlására rendeltetett könyvnek második része, a magyar ország és Magyar Koronához tartozó falukban található nemzeti oskoláik számára címmel, bőséges anyaggal a fentebb már jelzett fizikai, természetrajzi, mezőgazdasági - témakörökben. 1820-ban változatlan tartalommal, de új cím alatt jelent meg: ABC vag\’ betűfoglaló s olvasó könyvecske a nemzeti oskolák számára** A tankönyveknek két nagy tananyagcsoportra kellett épülniük. Az egyik csoportot a vallási-erkölcsi ismeretek, a bibliai történetek és az egyházi énekek alkotsi A protestáns szakemberek között zajló vita miatt. Mészáros, 1984. 170. o. M A fonások alapján a protestáns ábécés könyvek között Kis János: A-Bé-Czés könyve. Vajda Péter: Nemzeti ábéczé (1842) című munkája, valamint a már említett Losontzi könyve található. Bajkó Mátyás: Nemzeti nevelésügyünk a reformkorban. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1988. 284-286. o. 1,5 Mészáros, 1984. 153-178. o. 94
