Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
Berényiné Kovács Gyöngyi A MAGYAR NYELV TERJEDÉSE A REFORMKORI PEST MEGYE OKTATÁSÁBAN (1831-1847) A 18. század végén kezdődő és a reformkor időszakában felerősödő nyelvmozgalom szerves részeként jelentkeztek a magyar nyelv iskolai tanításáért, valamint az iskolai oktatás magyar nyelvűségéért vívott küzdelmek. A rendek a magyar tannyelv bevezetésének nagy jelentőséget tulajdonítottak. Úgy vélték, hogy hatékony eszköze lehet ez a nemzeti művelődés előmozdításának, a kultúra demokratizálódásának és nem utolsó sorban a polgári eszmék széleskörű terjesztésének. Az 1825-27-es országgyűlésen megújult a magyar nyelv jogainak kiterjesztéséért folyó küzdelem; e küzdelemben külön hangsúlyt is kapott a nyelv műveltségközvetítő szerepe és a magyar oktatási nyelv követelménye. A magyar nyelv ügyének vizsgálatát a Pest megyei oktatásügyben betöltött szerepe alapján dolgoztam fel. A kutatás fő fonása a közgyűlési iratok között található magyar nyelv gyűjteménye volt, amely az Eg\’ 'a Magyar Nyelv Terjesztésére Ugvellö [.../Állandó Megyebeli Kiküldöttség működése során keletkezett irategyüttesböl képződött. A deputáció felállításának körülményeit vizsgálva felkutattam a megyei közgyűlésnek a témára vonatkozó határozatait, valamint a járási tisztségviselők jelentéseit. A magyar nyelv megjelenése az iskolai oktatásban Kormányzati oktatáspolitika Az első Ratio Educationisban (1777), illetve a közel egykorú protestáns iskolasza- bályzatokban foglalt, a népoktatás szervezetét és tartalmát rögzítő alapelvek 1806-ig lényegében változatlanok maradtak. A cél mindvégig az egyes néprétegeknek megfelelő ismeretanyag oktatása volt. Az alsóbb néprétegek számára továbbra is csak igen szegényes művelődési lehetőségek jutottak. Ennek ellenére a század elejére a parasztság körében viszonylag gyorsan terjedt az olvasni tudás, s általában növekedett a művelődési igény is. A kialakult helyzeten alapjában véve az 1806-ban kiadott második Ratio Educatioms sem sokat változtatott, bár a hétköznapi igényeket a társadalmi és politikai fejlődés által megteremtett feltételekhez közelebb vitte. Az 1791 -es országgyűlés által felállított Nemesi Bizottság teljes nevén Nemesi Művelődésügyi Bizottság (Deputatio regnicolaris in literalibus) - kidolgozta az iskolai nevelés új irányelveit, amelyek bevezetését I. Ferenc rendelte el „ felségjoga és hatalma által, megfontolt elhatározással Magyarország és a hozzátartozó országok iskoláiba ”.1 1 Mészáros István: Népoktatásunk szervezeti-tartalmi alakulása 1777-1830 között. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1084. 222. o. 77
