Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTARÁNAK TÖRTÉNETE... Elkészült Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szabályrendelete a vármegye szervezetéről, amelyben részletesen rögzítették a főlevéltámok és az allevéltárnok munkáját. Egyéb tevékenysége mellett a főlevéltámok a vármegyében hatályos szabályrendeletek levéltárban elhelyezett példányait jegyzékkel együtt kezelte. Az összes vármegyei szabályrendeletek egy teljes gyűjteményét is köteles volt készen tartani. A szabályrendeleteken kivül egyéb kiadványok nyilvántartása is a feladata volt.'2 A megyei szabályrendelethez hasonlóan fontos megemlíteni a 125 000/1902. B.M. számú rendeletet a Vátmegyei Ügyviteli Szabályzatról (VÜSZ).53 Ez a rendelet országos szinten rögzítette és egységesítette a vármegyei ügyviteli munkát. 150. §-a kimondta, hogy legkésőbb 1903. július 1-jétől minden megyében külön lapként Vármegyei Hivatalos Lapot kell létesíteni, illetve a meglévőt e szabályrendelet szerint át kell alakítani. A lap megőrzéséről is rendelkezett: a hivatalok és a tisztviselők kötelességeként előírta az említett lap évenkénti beköttetését, valamint könyvtárban vagy irattárban történő elhelyezését. A Vármegyei Hivatalos Lapon kívül az alispánnak minden év elején gondoskodnia kellett arról, hogy a Törvénytár, a Rendeletek Tára, a Belügyi Közlöny és a Rendőri Közlöny elmúlt évi számait tárgymutatóval együtt bekössék és leltárba vegyék. A VÜSZ a levéltárak feladatait is rögzítette. E szerint a levéltár a régi iratok és az azokhoz tartozó segédkönyvek megőrzésére szolgál. Ezen kívül a levéltárban helyeztetnek el egyebek mellett az ,, esetleg a vármegye tulajdonában levő különféle könyvek és térképek, a mennyiben nem külön szakkönyvtárban vagy kézikönyvtárban kezeltetnek". A levéltáritok teendőit a 237. § sorolta fel: a levéltámok a vármegyei levéltárban elhelyezett iratokat, könyveket illetve egyéb tárgyakat őrzi, és a kiadandó külön szabályzat szerint kezeli, rendezi, valamint rendben tartja. Az ügyviteli szabályzat 1903. január 1-jén lépett életbe. 1902-ben felszámolták a megyék vagyonkezelési önállóságát, ugyanakkor az állami pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek jogkörét bővítették. Ezt az intézkedést rögzítette a 122 000/1902. B.M. számú és a 3600/1902. P.M. számú rendelet, amely Utasítás a m. kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek illetőleg számvevőségi kirendeltségek által ellátandó vármegyei központi számvevői szolgádat tárgyában (A továbbiakban: Számvevőségi utasítás) címmel látott napvilágot.54 A Számvevőségi utasítás részletesen taglalta a számvevőségek munkakörét. A számvevőségek nyilvántartották a vármegye ingó és ingatlan vagyonát. Könyvtári szempontból számunkra az ingó vagyon nyilvántartása fontos. A vármegye köteles volt ingó vagyonáról leltárt vezetni, és ezt megvizsgálás végett az alispán közvetítésével minden évben legkésőbb február 15-ig a számvevőséghez kellett eljuttatnia. A belügyminiszter 1907. évi 47 502. számú körrendeleté a vármegye és a kezelése, valamint a felügyelete alatt álló alapok vagyonának számvevőségi nyilvántartásáról ..A főlevéltámok az időszakonként megjelenő törvények és rendeletek, valamint a vármegyéhez érkező egvéb irodalmi termékek őre. azokról évenként kiigazítandó rendes leltárt vezet. Egyes iratok, vagy irodalmi termékek csak elismervényre adhatók ki és csakis vármegyei tisztviselők részére. " Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szabályrendelete a vármegye szervezetéről. Budapest, 1900. 33 36. o Magyarországi rendeletek tára 1902. Budapest, 1902. 1156-1361. o. 54 Rendeletek Tára 1902. 1050 1138. o. Számvevőségi utasítás. 60
