Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
ARADI ILONA szólt." Az ingóságok leltárával a 13 18. § foglalkozott. E paragrafusok tételesen előírták a leltárvezető tisztviselő és a számvevőség teendőit a szabályos nyilvántartás érdekében. Ennek alapján készült el Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye valószínűleg első könyvtári leltára Vármegyei ingóságokhoz tartozó hivatalos könyvek és lapok leltára 1906 címmel.50 A leltárkönyv helyiségenként sorolta fel a könyveket. A főispáni szobától I. folyószámmal (leltári számmal) indulva növekvő sorszámmal látta el a müveket, amelyek általában rövidített címmel, darabszám megjelölésével kerültek felvételre. A számozás nem követte a régebbi gyakorlatot, újra kezdődött, tehát a korábban elemzett kötetek más nyilvántartási számot kaptak az említett leltárkönyvben. A művek szerzőit, a kiadás helyét és évét, a kötetek árát általában nem közölte, így például Divalcl Adolf jelentése Máramaros - Ungh - és Liptó megye kincstári erdőségeiről. [H. n.], 1870. című kiadvány a következőképpen szerepelt a leltárkönyvben: Kincstári erdőség. A rövidítések és egyéb adatok hiánya miatt sokszor elég nehéz egy-egy kötet beazonosítása. (A leltárkönyv oldalanként nem összesített, és nem különültek el az évek sem. Emellett sok javítás található benne, és emiatt nehezen használható mennyiségi adatok megállapítására.) E dokumentum segitségé- vel azonban a címek alapján ezen időszak alatti - a leltárkönyvet 1924-ig vezették, ekkor zárta le Rexa Dezső - könyvtári állomány jellegéről, minőségi összetételéről szinte teljes képet kaphatunk. A főispáni szobában őrizték az 1865-töl 1904-ig évenként kiadott törvénycikkeket 37 kötetben. Itt helyezték el a törvénytár köteteit 1847/1848-tól 1900-ig összesen 4 kötetben. Emellett Közigazgatási kalauz. Pest Vármegye Hivatalos Lapja 1903. évfolyam. 1905. évfolyam, valamint Pest vármegye távolsági kimutatása szerepelt a feljegyzésben. A főispáni titkári szobába csak 1 kötet, a Közigazgatási kalauz került. Az alispáni szobában a törvénytár 1000-1904-ig 28 kötetben, Werbőczy Hármaskötn~ve, Dárday: Közigazgatási törvénytár 8 kötetben, Beliigxn Közlöny 1896 - 1904-ig, Magyar Közigazgatás 1898- 1904-ig, egyéb pénzügyi, állategészségügyi jogszabályok és rendeletek összesen körülbelül 80 kötetben voltak a leltárkönyv szerint. Az alispáni titkári szoba állománya eltért az előbbiektől. Itt elsősorban szép- irodalmi müvekkel találkozhatunk. Jókai összes müvei 100 kötetben, az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és képben 16 kötetben, Munkácsy Mihály élete és munkái mellett Budapest statisztikai évkönyve 1902-ből, illetve Magyarország főispánjainak története megközelítőleg 120-130 kötet lehetett itt a leírás alapján. A főügyészi hivatalban csak két kötetet jeleztek, egyik a Közigazgatéisi kalauz volt. 5 főjegyzői szobában körülbelül 100 kötetben közigazgatási munkák, anyakönyvezéssel és iparral kapcsolatos jogszabályok, osztrák és magyar helységnévtár, Pest Vármegye Hivatalos Lapja, Belügyi Közlöny, törvénytárak, Rendeletek Tára, a Honvédelmi Minisztérium működéséről szóló kiadvány helyezkedett el. 2 jegyzői szobában összesen 22 kötetben Dárday Közigazgatási törvénytára, helységnévtárak, közlönyök, vízjogi 55 55 Rendeletek Tára 1907. 2059 2067. o. PML IV. 475-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Levéltárának Iratai. Ügyviteli iratok. ([1840 ] 1877 1944 [ 1951]). Könyvtári leltárak. 61
