Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez

kellett a birtokos nemesek közé kerüléshez.165 A birtokos nemesség házipénztári hozzájárulásának megszűnését az 1723. évi VI. te. 4. §-a mondta ki. E jogszabály már csak az armalista nemesek taksafizetési kötelezettségét ismerte el.

Az egytelkes, címeres leveles és egyházi nemesek általános adóztatását az 1595. évi országgyűlés rendelte el.166 A jogszabályok végrehajtása természetesen a megyék feladata lett, de a 16-17. századi, szűkszavú közgyűlési jegyzőkönyvek a fentebbi törvényhez hasonlóan vajmi keveset árulnak el a taksálás módjáról. A nemesek, különösen a végvárakban élők, még a házipénztári hozzájárulás alól is időről időre ki akarták vonni magukat.167 *

Az egyes személyek által fizetendő taksa összegét feltehetően a közgyűlés határozta meg. Ezekkel kapcsolatban a nemeseknek joguk volt bizonyos észrevételt tenni, helyesbítést kérni.165

A felszabadító háború a birtokos nemesek tömeges adóztatásának kísérletét is magával hozta. Előbb Caraffa 1688-ban, majd három esztendővel később I. Lipót szólította fel adózásra Győr megye nemességét. E rendeletek általános ismertségére és végrehajtására utaló adatok eddig még nem kerültek elő.169 A bécsi udvar ezért 1698- ban a birtokos nemességet is adófizetésre kötelezte. A kiváltságos osztálynak az országra eső adóteher 1/3-át kellett volna kifizetnie, 70 más adatok szerint a nemeseknek jövedelmük 1/16-át kellett adóként az államkincstárba befizetni.171 E rendelkezés végrehajtása a legtöbb helyen késedelmesen haladt, vagy teljességgel elmaradt. Pest megye adószedője 1699-ben 5075 Ft 6,5 dénár birtokosoktól származó adóbevételt könyvelt el, miközben a parasztságra 68 116 Ft 20 dénárt vetettek ki.1'2 Itt tehát a nemesi adófizetés aránya az összes kivetés 1/16-a körüli értéket ért el.

Egyelőre részletekbe menően nem megválaszolható a kérdés, hogy a birtokosokra jutó adó nagyságát milyen módszerekkel határozták meg. Nemesi jövedelemfelmérések 1702-ben Pest megyében is készültek a dicúlis összeírások alkalmával,172 * de adóztatásra gyakorolt hatásuk még ismeretlen. A birtokos nemesség rendszeres közteherviselése rövid közjáték e társadalmi réteg hosszú történetében, ami a Rákóczi- szabadságharcot követően megszűnt, ezért ennek az epizódnak a hatása a magyar adóztatás későbbi alakulására vonatkozóan elhanyagolható.

A török hódoltság évtizedeiben nem csupán egyes személyek, hanem egész települések is taksafizetőkké válhattak. Ezen állapot és a járandóság megállapítása a megyei közgyűlés hatáskörébe tartozott.174 A fizetési kötelezettség felülvizsgálata

ADALÉKOKA MEGYEI ADÓALAP-MEGHATÁROZÁS...________________________

165 Coipus statutoruin V/l. Vas megye. 1685. I. 196. o. Uo. Sopron megye. 1685. II. 198. o.

"* CJH CD, 1595. évi V. és VI. te.

167 Coipus statutoruin 11/1. Borsod megye. 1661.232. o.

Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. 1611 1655. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg 1996. 1269. regeszta.

Várkonyi, 1965. 695. o.

1711 Mayer, 112 113. o.

171 Iványi, 1991. 181. o.

172 PML IV. 23-b/l. 1698/99. 4. f.

I7< Az 1 702. évi nemesi jövedelem-felmérésekre vonatkozón ld. Kosáry, 1962. 48. és 52. o. PML IV. 23-a. CP II. 33. és 37.

174 Csővárt 1666-ban Pest megye közgyűlése sorolta a taksás községek közé. Ld. Borosy, 1984. 1056. regeszta.

34