Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
SCHRAMEK LÁSZLÓ PETER vagy a megyegyüléseken, vagy a portaszám kiigazító bizottság ülésén történt. Az 1661. évi, fentebb már részletesen ismertetett, portakiigazítás alkalmával a kuriális községek elöljáróinak is eskü alatt kellett vallaniuk a településük vagyoni helyzetéről. Tass (ma Bács-Kiskun megye) esetében a taksa megállapításának alapja a portával rendelkező községekkel történő összevetés vált. Hozzávetőleg 4 Ft-nyi taksa tett ki egy portát.17:1 A taksás helységek jegyzékét a Magyar Kamarának nem küldték fel.175 176 A kuriális falvak helyzetében a századvégi átalakulás nem okozott változást. Az 1609. évi LXII. törvénycikk, amelyik a jobbágyházat tette meg adóalappá, jelentette az első lépést a vagyonadó kialakítása felé.177 A döntő fordulat azonban a 17. század végén következett be. A dicarendszer bevezetése és a taksálás szabályainak átalakítása ekkor egy átlátható, és az adóalap egyfajta arányosságát biztosító rendszerré változott, noha egyes elemeit száz esztendővel később bírálták.178 A nemesség közteherviselése 1848-ig esetleges maradt. Ezért a polgári forradalomig az adóalapot a földműves parasztság és az iparosok által fizetendő adó 17. század végén kialakított rendszere jelentette. A megyén belüli vagyoni adózás az országos gyűléseken felpanaszolt aránytalanságot nem tudta orvosolni. E problémát csak a 18. század első éveiben sikerült rendezni. A nádori porta átalakulása elvi adóalappá Az 1690-es években nem csupán Magyarországon folytak tárgyalások az adórendszer átalakításáról. I. Lipót az egész monarchiában e területen reformokat akart bevezetni. Ezért a magyar rendek 1698. évi bécsi tanácskozásán ismertette terveit a nemességgel. A reformok célja lett volna, hogy Magyarország a Habsburg Monarchia hadiadó terhének egyhaimadát, mintegy 4 millió Ft adót tizet évente a nemesi adómentesség felszámolása mellett. A jelenlévő magyar rendek képviseletében Széchényi Pál kalocsai érsek tiltakozott e két újítással szemben.179 Ezt az összeget az udvari hatóságok 1703-ig minden évben megpróbálták behajtani Magyarországról, de 3-3,6 millió Ft-nál többet sohasem tudtak beszedni.180 A magyar nemesség számára tehát elemi szükségletként jelentkezett, hogy a megyék közötti aránytalan tehennegoszlást megszüntessék. A 17. századi törvényekben meghatározott nádori porta megyén belüli szerepe tehát a vagyon és jövedelem alapján kivetett adó bevezetésével feltételezhetően megszűnt. Az országos adóztatás keretei között azonban tovább élt. A portához mint adó175 ..................úgy ítéltük meg, hogy hu portás falu volna, úgy sem menne feljebb 2 '/< portánál. Ez okon soknak látszott minekünk az 15 forint taxa öreájok. és az öt forintját leszállítottuk, mul asztván simplex taxájokat in florenis in." Szakály, 1995. 88. o. 176 Keresztúr kuriális falu melletti margón szereplő megjegyzés: „Nóta bene. Iste pagus esset ctirialis. ideo processus ad cameram transmissus non est insertus." Szakály, 1995. 89. o. 177 Várkonyi, 1965. 689. o. I7I< Ezzel kapcsolatban lű. Izdenczy, Joseph Anton: Unmaßgebliche Gedanken über das dcnnalen im Königreich Hungam bestehende Contributions-System, Wien, 1802. A kézirat kelte: Wiiring, 1777. 179 Bindermann, Hermann Ignatz: Geschichte der österreichischen Gesamlstaatsidee. I. Abtheilung 1526 1705. Innsbruck, 1867. 39-41.0. 1X0 Zachar, 74. o. 35
