Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
Az adóügyi változások oka tehát csak részben volt az igaerő pusztulása. A számos megyében közel egyidejűleg bekövetkezett változások magyarázatát feltehetően a török háborúhoz kötődő drámai mértékű adóteher-növekedésben kell keresni. Találgathatjuk csupán, hogy a megyék milyen közvetlen hatásra vezettek be a magyar törvénykönyvtől eltérő helyi adórendszereket 1690 körül. Bécs célja a mindenre kiterjedő földadó bevezetése volt,135 amelynek nyoma talán a vetésterület alapján kivetett járandóságokban figyelhető meg. Alsó-Ausztriában már az 1536 körül bevezetett adókulcs is számolt az alattvalók fejadójával, amelyet a rendek 1656-tól kezdődően rendszeresen kivetettek.17" A Magyar Kamara 1672-ben az országos összeírás mellett a nemesi fejadó fizetését is elrendelte.1'7 A jobbágyokra, családtagjaikra és cselédjeikre kivetett közteher ennek a tükröződése lehet. A nemesség az igavonó állatokat az 1647. évi XXXVI. törvénycikk szentesítése óta Magyarország adóalapjának tekintette, ezért adóztatásukhoz kétség sem férhetett. Esterházy Pál és a magyar rendek tervezetei is a hagyományos magyar adórendszer további fenntartására tettek javaslatot. A bor, a juhok, illetve más állattenyésztésből és növénytermesztésből számlázó jövedelemforrások az egyházi tized alapjául szolgáltak. Talán innen származott a gondolat, hogy ezeket is a hadiadó alapjává lehet tenni. Az új, vagyoni és jövedelmi viszonyok figyelembevételével kialakított adórendszerben mindezek az elemek felfedezhetők, talán e hatások ötvözeteként alakult és formálódott olyanná, amilyen lett. Ez az adórendszer kisebb módosulásokkal az 1848-as polgári forradalomig érvényben maradt a megyékben.I3S * * * * A dicúlis adórendszer további kérdéseket vet fel. Nem tudjuk, hogy hány megye vezette be és alkalmazta. E szisztéma későbbi sorsa is ismeretlen. A Rákó- czi-szabadságharcot követő évtizedekben Moson megyében az összeírások pontatlansága miatt az adót nem a jobbágyok vagyoni helyzete alapján akarták kivetni.1'1 Pest megye az 1724/25-ös és az 1728/29-es pénzügyi évek14" között a közterheket a települések portaszáma alapján vetette ki,141 és csak az 1729/30-as pénzügyi évben tért vissza a dicúlis rendszerhez. E porták tartalmának meghatározása szintén további kutatást igényel. A megye azonban nem csupán a portával rendelkező helységeket, és a jobbágyokat, zselléreket adóztatta meg, hanem az iparosokat, kereskedőket és az armalista nemeseket is, amire az alábbiakban csak érintőlegesen térhetünk ki. _______________________________________________SCURAMEK LÁSZLÓ PÉTER D ávid Zoltán: Az 1715 20. évi összeírás. In: Kovacsics, 146 147.0. "" Ifj. Barta János: Áldozatok vagy károsultak? (Alsó-Ausztria társadalma és az 1683-i hadjárat). In: Benda Kálmán R. Várkonyi Ágnes: Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1688. 51. o. 33. jegyzet. 1! Benczédi, 52. o. ' Horváth, 163. o. Az adókategóriákat 1773-ban egységesítette a Magyar Királyi Helytartótanács. E reform folyamatát a történetírás még nem tisztázta. 'Corpus statutorum V I. Moson megye. 1723. 366. o. 1,1 A 17-18. században a pénzügyi év november I -jétöl október 31 -ig tartott. 141 PML IV. 23-b/l. 1724/1725. 28 37. I'. Községek purtúlis adólajstroma. 1726/1727 I. 38 41. I'. Községek portál is adó lajstroma. 1727/1728. 52 61. f. Községek porlális adólajstroma. 1728 I 729 31 38. I. Községek /tonális adólajstroma. 1729/1730. 39 42. f. Községek dicalis adólajstroma 31
