Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
ADALÉKOK A MEG YEIA DÓ A LA P-MÉGHA TAROZÁS... A taksások adóztatása A hazai adórendszer egyik problémája volt, hogy a portális adózás keretei közé nem illeszthető foglalkozást űző személyek (iparosok, kereskedők) miként vegyék ki részüket a közterhekből. E rétegeket kötelezték a különböző szintű jogszabályok egy külön adó, a taksa fizetésére. A 16-17. századi országgyűléseken számos törvény született e probléma megoldására.142 * 1546-ban elrendelték, hogy azok a molnárok és kézművesek, akik nem a földesurak alkalmazottai, adót kötelesek fizetni.142 A zsidókat és anabaptistákat azért sújtották megkettözött adóteherrel, hogy mielőbb elhagyják az országot.144 * Az egyházi nemeseket a 16. század végén adózásra kötelezték.142 A taksálás alá eső rétegek megadóztatása a koronaörzési pénz 1622. évi megajánlásával vált rendszeressé. E rétegek közé ekkor a címeres és menekült nemesek, a jászok, a kunok és a molnárok tartoztak.146 A taksafizetésre kötelezett csoportok száma az évtizedek folyamán tovább bővült az üzérekkel, kereskedőkkel.147 * * * 1662-ben a már korábban mentesített szénégetők, üvegesek és hamuszedők is taksa fizetésére lettek kötelezve.142 E törvények végrehajtása esetleges maradt, így e társadalmi csoportok adózása sem vált általánossá.141 A megállapítandó adók nagyságára a törvénycikkek nem tartalmaznak konkrét utalásokat, így az a vármegyék hatáskörébe került. Egyes megyékben a kocsmárosokat, falusi bírákat és a nem a földesuraktól kapott béren élő szabadosokat is adózásra kötelezték a 17. század folyamán.12" A felszabadító háború kezdő évétől azonban már nem lehetett teljesen mentesíteni a földesúri malmokat és szolgálókat sem a közteherviselés alól, így nekik is a taksa egy 142 Az alábbiakban nem minden, iparosok és nemesek adózására vonatkozó törvénycikkelyt ismertetünk, hanem csupán néhányat a legfontosabbak közül. 141 CJH CD, 1546. évi XIII. te. Hasonló értelmű törvények születtek a következő évtizedekben is vö. 1563. évi IV. te. 3. §., 1567. évi XII. te.. 1569. évi Vili. te., 1595. évi IX. te., 1596. évi X. te., 1613. évi XII. te., 1662. évi XII. te. 144 CJH CD, 1578. évi II. te. A szénégetőket és a bányavárosok jobbágyait az 1546. évi XIII. te. mentesítette az adófizetés alól, mert tájuk szükség volt a bányák műveléséhez. 142 CJH CD, 1595. évi VI. te. Az. egyházi vagy prédiális nemesek korlátozott privilégiummal rendelkező (bizonyos adók alóli mentesség, bíráskodási autonómia stb.) és örökíthető földbirtokkal latinul /medium rendelkező személyek voltak. Egyik e csoportot jelölő fogalom az imént említett latin kifejezésből származik. E csoportot jelölő másik szakkifejezés, az egyházi nemes kifejezés eredete arra vezethető vissza, hogy elsősorban löpapok adományoztak hasonló kiváltságokat hű szolgálattevőiknek. (Id. Bán, 760 761. o.) 146 CJH CD, 1622. évi XXXIV. te. 147 .A kiknek pedig nincsenek kapuik, a milyenek a czimerleveles nemesek, még ha a határszéleken, szakad városokban és kiváltságolt mezővárosokban laknak is: továbbá a szökevények, a főpapok egyházi nemesei is. és a kik másoknak szolgálnak, valamint a szabadosok: ezenkívül az üzérek, kereskedők, kalmárok, marhakereskedök. idegenek és külföldiek: az újra keresztelők, zsidók, kunok és jászok, ruthénok és oláhok, molnárok, szénégetők és ezekhez hasonlók, a kiknek nincsenek portáik, azokat a vármegyék alispánjai, szolgahirái és más előkelőbb nemesei adóztassák meg amaz esküjük értelmében, a mellyel magukat az igazság kiszolgáltatására kötelezték." CJH CD, 1647. évi XXVI le. I4X CJH CD, 1662. évi XII. te. 144 Barátit, 640. o. 1511 Corpus statutomm li/l. Beteg megye. 1635. 162-163. o. Uo. Szepes megye. 1642. 183-184. o. Az 1609. évi Lll. te. 2. §-a adózás alól mentesítette a falusi bírákat és szabadosokat. Cotpus statutomm IV, 1. Zólyom megye. 1698. 568. 32
