Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
SCHRAMEK LÁSZLÓ PETER Az adó kivetésével kapcsolatban mutatkoztak meg egyértelműen az udvar és a rendek közötti törésvonalak, mivel Esterházy nádor, a rendi bizottság és a systematica cammissia is az országgyűlésen megállapított adóösszeg kivetését tartotta elfogadhatónak, ezzel ellentétben Montecuccoli, az Einrichtungswerk készítői és Fra Angelo Gabrielis országgyűléstől függetlent. Ez utóbbi két tervezet egy új összeírás után kialakított állandó kulcs alapján történő adókivetésre tett javaslatot. Az előbbi, rendi tervezetek továbbra is fontos szerepet szántak a magyar nemességnek az adó összegének meghatározásában, az utóbbiak viszont a magyar kiváltságos réteget megfosztották volna ettől a jogosítványától. Az adókivetésnek ez a tervezett rendszere jelentős hasonlóságot mutat a Habsburg Birodalom örökös tartományaiban tapasztaltakkal. A közterheket Csehországban ugyanis a parasztgazdaságok központilag megállapított száma alapján vetették ki, Alsó-Ausztriában pedig az adót még egy 1542-ben meghatározott speciális adóegység alapján osztották szét.% A nemesi adómentesség esetében ugyanez a megoszlás figyelhető meg. A rendi tervezetek mind meg akarták őrizni kiváltságukat, ellentétben Montecuccolival, az Einrichtungswerkke1 és Fra Angelo Gabrielisszel. Ezen előjog megszüntetésére támasztott kormányzati igény meglehetősen korai az európai összehasonlításban: Franciaországban 1695-től fizetett jövedelemadót a nemesség, Poroszországban a 18. század elején, Savoyában 1731-ben törölték el a nemesi adómentességet.97 Csehországban a nemesség a 17. században még csupán rendszertelenül adózott, és csak az 1690-es évektől fizetett a birtokában lévő jobbágygazdaságok száma alapján.9S A magyar nemesi adómentesség tehát nem volt idejétmúlt intézmény a 17-18. század fordulóján. A hazai arisztokrácia és birtokosok nem egy alkalommal önkéntes adófizetésre kötelezték magukat a 16 17. században, tehát a cseh kiváltságos osztályhoz hasonlóan rendszertelen adózást vállaltak. 9 A tervezetek adóbeszedő hatóságként a megyéket jelölték meg, de Fra Angelo Gabrielis által felállitandónak jelölt megyei hivatalok nem rendi intézménynek tekinthetők, hanem egy központi kormányzati szerv területi kirendeltségének. E reformtervek alapján világos, hogy a 17. század utolsó előtti évtizedében mind az udvar, mind a nemesség adóügyi változásokat akart. Minthogy az udvar, és természetesen a nemesség is, az adókezelés nélkülözhetetlen elemének tekintette a vármegyéket, ezért az új adórendszer átalakulása jelentős részben a törvényhatóságok tevékenységének eredménye. Csehországban 1654-ben és 1684-ben határozták meg a parasztgazdaságok számát. (Id. Dickson, II. 216 218. o.) Alsó-Ausztriában az 1530-as és 1540-es években összeállított adóegységek alapján vetették ki az adótméga 17. század végén is. (Id. Dickson, II. 243 244. o. és Winkelbauer, 491. o.) ' Dewald, Jonathan: Az. európai nemesség 1400 1800. Pannonica Kiadó, Hely nélkül, 2002. 40. o. m Dickson, 218. o. w Szíjártó M. István: A nemesi adómentesség. In: Nemesi társadalom és politika. Tanulmányok a 18. századi rendiségről. Universitas Kiadó. Budapest, 2006. 147. o.
