Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
ADALÉKOK A MEG YEIADOALAP-MEGHA TAROZÁS... tességet kért az uralkodótól, és szabályozni akarta az adóelszámolások módját. Ebben a megyei hivataloknak és a rendi biztosságnak szánt döntő szerepet.93 Noha a tervezetek eltérő időpontban, illetve körülmények között születtek az 1670-es évek és 1722 között, valamint szerkesztőik gondolkodásmódja is számos ponton ellentmondásban állt egymással, a javaslatoknak vannak közös elemei. Minden tervezetben helyet kapott az állandó adófizetés elfogadása és egy állandó adóösszeg megajánlása. A javasolt adóösszegek közötti óriási eltéréseknek számos oka van. Monteeuccoli csak a Királyi Magyarország adóztatásával számolhatott az 1670-es években, amikor a kivetett adó összege 1671-ben 870 000, 1678-ban pedig mindössze 136 000 Ft-ot tett ki. Az előterjesztett 500 000 Ft e két összeg közötti kompromisz- szumnak látszik.14 Esterházy Pál és az Einrichtungswerk egyaránt az egész felszabadított ország adófizetésével számolt. A két tervezetben szereplő adóösszegek közötti csaknem két és félszeres eltérés azzal magyarázható, hogy a magyar nemesség az elhúzódó háborúban, a humán és anyagi erőforrások pusztulásában az adómérséklés természetes okát látta, ezzel szemben Kollonich Lipót az Udvari Kamara elnöke a kongó kincstár érdekét helyezte előtérbe. Az Einrichtungswerkben szereplő 2 520 000 Ft még így is elmaradt az 1687-ben kivetett 2 800 000 Ft-nyi hadiadótól, és lényegesen csekélyebb volt a katonaság által erőszakkal behajtott 3 568 677 Ft-nál.95 A különböző tervezetek másik közös vonása, hogy adóellenőrző hatóságként a Magyar Kamara már nem jött számításba. A magyar nemesség által készített reformtervek egy új központi kormányszék, a kincstartóság, gubernium vagy helytartó- tanács létesítését javasolta. Monteeuccoli tervezetében és az Einrichtungswerkben nem került említésre az adókezelés ellenőrzésének kérdése. Fra Angelo Gabrielis ezt a kerületi helytartóságok feladatává tette. Az ország adóalapjával kapcsolatban a legtöbb berendezkedési terv egyetértett abban, hogy a nádori portát meg kell tartani. Az állandó adóösszeg elfogadása és a nádori porta megőrzésének igénye az egy portára eső adó mértékének állandósulását is célozta. Az 1671 előtti rendszerrel szemben nem az egységnyi adóalapra kivetett összeg határozta volna meg az ország jövedelmét, hanem éppen fordítva: a tervezett bevételtől függött volna a portánkénti adó összege. A megyék egyéni portaszám-csökkentésével kapcsolatban a tervezetek nem tartalmaztak utalásokat, de azt feltehetően meg akarták szüntetni, minthogy az adóalapot egy új összeíráshoz (Fra Angelo Gabrielis) vagy portaszám felülvizsgálatához kötötték (miként a magyar rendek 1688-ban). Az 1696. évi összeírás is a törvényhatóságok terhelhetőségének megismerését és a zűrzavaros állapotok felszámolását célozta meg. E két intézkedés, az állandó adóösszeg elfogadása és az ország új összeírása, megoldást kínált a 17. századi kormányzat mindkét problémájára, a rendszeres bevételek hiányára és az adózók arányos terhelésére. * 45 MÓL X-8%. Magyar Országos Levéltár Filmtár, Ungarische Akten. W-740. tekercs. Fase. 201.88 91. f. A 7. (88- 81. f.) és 9. pont (92 94. f.) tartalmaz fontos adalékokat. 1,4 Zachar József: Habsburg uralom, állandó hadsereg, magyarság 1683 1792. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004. 97. o. 45 Zachar, 97. o. 24
