Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
A portaszámok fenti formákban történő módosítása a bizonytalanság további forrását jelentette a központi hivatalok számára, hiszen nem csupán az országgyűlési adó megszavazása jelentett problémát, hanem az adóalap állandó változása, helyesebben apadása is, ami végül teljesen kiszámíthatatlanná tette az 1650-es és 1660-as évek adóbevételeinek megtervezését. _______________________________________________SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER A Pest megyei aclóulap-nyilvánturtás gyakorlata Buda visszafoglalásától 1695-ig Buda visszafoglalása után már a megyei hivatalnokok végezhettek összeírásokat a felszabadult területeken. A közgyűlés 1686. október 19-én Esterházy Pál nádor felszólítására az alispánt, a jegyzőt és négy szolgabírót küldött a felszabadult területekre egy összeírás végrehajtására,57 de nem tudjuk, hogy milyen adatokat rögzítettek. A végeredményt ekkor is portákra számították át.5S Pest megyében az utolsó portaszámlálást 1695-ben, szintén a nádor utasítására rendelték el. Az ennek végrehajtását végző biztosok azonban a törvényekkel ellentétben egy portának már hat egész jobbágytelket számoltak, illetve egy 10 ökrös igát tekintettek egy ekének a jogszabályban meghatározott 4-6 ökrös helyett.5 ’ Nem csupán a törvényektől való nyílt eltérés miatt érdekes ez a felmérés. A közgyűlési határozatot szeptember 12-én fogadták el, és a portaszámok véglegesítését már másnap lezárta az erre kirendelt bizottság.011 Feltételezhető, hogy a megyei tisztikar a nádor levelének kézhezvétele után meghatározta a beérkező valós vagy félinformációk alapján a települések portaszámát, és a közgyűlés számára csupán annak jóváhagyása maradt.01 Az állami adóbevételekre ennek azonban már nem volt hatása, mert a felszabadító háború idején alkalmazott porción alapuló adókivetés független volt az ország adófizető portáinak számától. Minthogy a porciókat a megyék közötti felosztása részben még mindig a rájuk eső nádori porták számaránya alapján történt, ezért ez a gyakorlat egyes törvényhatóságok túlterhe57 PML IV. l-a/l. VI. 45 46. f. 5,1 Kosáry Domokos: Pest megye a kuruekorban. In: Pest megye múltjából. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1965. 26. o. Bánkuti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig (1686 1711). In: Tanulmányok Pest megye monográfiájához, I. Pest Megye Monográfia Alapítvány, Budapest, 2005. 12. o. Borosy András: Pest-Pi 1 is-Solt megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesz.tái 1638 1711. III. 1681 1697. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1985. 2793 2794. regeszta. „Anno IMA die 13. Septembris in libera ac regia civitate Pestiensi nos Franciscus Sölér inclytannn comilalimm Pest Pilis el Soll nnilonim Ordinarius vicecomes. Franciscus Filtos. F.mericus Szunyogh. Stephanus Huszár el Thomas Sölér indices nobdium. item Joannes Slroluczky. Michael Hochhbart. Stephanus Laczkovics. Georgius Lendvay. Michael Didi el Petrus li'irös jurassores praescriplorum comitalimm ex delerminatione eorundem pro conscriplione el connumeratione portanán consedimus. portasque loconim in dictis comitalibus adjacentium el situatorum modo sequenti limilavimits." PML IV. l-a/l. VII. 53-54. f. (>i A megyei közgyűlési határozatok meghozatalára vonatkozóan Id. Degré Alajos: Megyei Közgyűlések a XVI XVII. századi török háborúk korában. In: Degré Alajos: Válogatott jogtörténeti tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 169. o. 19
