Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
ADALÉKOK A MEGYEI ADOALAP-MEGHATAROZAS... lését, mások sorsának érdemtelen könnyítését eredményezte.6’ A portaszám önkényes módosítása ezért hasonlóan káros volt, mint az adóalap korábbi csökkentése, de a kárvallott már nem a királyi kincstár, hanem adott esetben a szomszéd vármegye lehetett. A portaszámok megállapításának joga 1647 és 1696 között a megyei nemesség kezébe került. E társadalmi csoport legtöbbször saját érdekei miatt, más esetben a településeket ért károk következtében, az 1647-ben megállapított adóalapot 1686-ig folyamatosan csökkentette. E jelenség országosan is jellemző volt, minthogy e fél évszázadban az ország portaszáma a korábbi kétharmadára apadt.63 Ez eleinte a kincstárnak komoly bevételkiesést eredményezett, amely folyamat visszafordítása érdekében I. Lipót előbb a repartició, majd a porció alapú adóztatást vezette be. Ez a központi kormányzat problémáját elméletben megoldotta, de a gyakorlat további fennmaradása azt eredményezte, hogy a vármegyék adóterhei és gazdasági erejük nem állt arányban egymással. Ezért az országos és helyi szintű adókezelési problémák fontos szerepet kaptak az ország újjászervezését leíró reformtervekben, amelyek ismerete segít értékelni a századvégi átalakulást. A magyar adóügy átalakítására vonatkozó tervezetek (1670-es évektől 1722-ig) A fentebb vázolt adóügyi problémák miatt a rendszer újjászervezése a 17. század utolsó évtizedeinek aktuális kérdését jelentette. Az anomáliák felszámolását célzó gondolatok helyet kaptak a bécsi udvar és a magyar politikusok az ország berendezésére vonatkozó tervezeteiben. Elsőként Montecuccoli terjesztette Magyarországgal kapcsolatos elképzeléseit Bécs elé még az 1670-es években. 1688-1689-ben három terv készült a felszabadult országrész kormányzatának megreformálása céljából: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek berendezkedési javaslatai, továbbá az Einrichtungswerk. Fra Angelo Gabrielis64 és Patachich Boldizsár65 (1663-1719) államreformmal kapcsolatos elképzeléseiket 1700 körül vetették papírra. Az utolsó nagy intézkedési csomagot a Systematica Commissio dolgozta ki 1722-ben. Ezen javaslatok átfogó vizsgálatára itt nincs mód, jelenleg csak az adóüggyel kapcsolatosan az adóalapra, és annak összegére, az adókivetö hivatalra és az adókezelés ellenőrzésére vonatkozó részletek ismertetésére kerülhet sor.66 " A felszabadító háború első éveiben a hadbiztosság döntött kizárólag a megyék közötti porciófelosztásról. A magyar rendek szerepe 1690 körül kezdett újra emelkedni, és ekkor kezdték ismét figyelembe venni a portaszámokat. Ld. Iványi, 1991. 149-150. o. M Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi-szabadságharc előtt. In: Levéltári Közlemények. 1973 1974.222.0. 64 Fra Angelo Gabrielis ferences szerzetes (eredeti neve Gabrieli Raphael) a magyar köztudatban Tüzes Gábor néven vonult be, aki részt vett Buda 1686. évi ostromában. Ld. Thaly Kálmán: Tüzes Gábor valódi neve. In. Századok. 1882/10. szám, 852-853. o. A szerzetes két gazdasági értekezés szerzője is, az egyikben a Magyarország és Genova közötti kereskedelem lehetőségeit elemezte, a másikban Magyarország kereskedelmi helyzetét mutatta be. Ld. Takács Sándor: Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. In. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1900/8 10. lüzet. 1,5 Patachich Boldizsár 1693 1714-ig a Magyar Királyi Kancellária tanácsosa volt. Ld. Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban. Életrajzi adattár. História, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2005. 329. o. “ A tervezetek legfontosabb adóügyi javaslatait all. számú melléklet táblázata összefoglalóan tartalmazza. 20