Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
Tagjait a földművelésügyi miniszter az Erdőközpont munkavállalóinak köréből jelölte ki. Az erdőgazdasági nemzeti vállalatok és az Erdőközpont felett főfelügyeletet a szak- miniszter gyakorolt. Az erdők és a fák hatályosabb védelméről szóló 2040/1949. Korm. számú rendelet alapján élő fát hatósági engedély nélkül kitermelni nem lehetett. A hatóság csak az utánpótlás kötelezettségének kikötésével, és csak beteg, széltörött, száradásnak indult vagy további fenntartásra más okból nem alkalmas fa kitermelésére adhatott engedélyt. Az erdőkben rendkívüli fahasználatot csak kivételes esetekben volt szabad engedélyezni. Kötelező volt az államerdészeti kezelés a kisebb terjedelmű erdők esetében a kis és nagyközségek, a legeltetési társulatok és a birtokközségek erdeire is. Ez a kezelés csak a szakszerű irányításra terjedt ki, de nem érintette az erdő állagával és hasznával való rendelkezést.59 * A 2912/1948. G.F. számú határozat 1949. március 1-jei hatállyal elrendelte az Állami Erdőgazdasági Üzemek megszüntetését, helyette pedig hat nemzeti vállalatot hoztak létre: a Nagy-alföldi, az Észak-hegyvidéki, a Nagy-budapesti, a Nyugathegyvidéki, a Dél-magyarországi és a Duna-ártéri Erdőgazdasági Nemzeti Vállalatot. A nemzeti vállalatok irányítására megszervezték az Állami Erdőgazdasági Üzemi Központot.<’l) A területi illetékesség azonban változott. Az Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ 1949. május 3-án kelt leveléből arról értesülhetünk, hogy a központ - a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) programnyilatkozatának szellemében a tervszerű erdő- gazdálkodás és a nagyarányú erdősítés megvalósítása érdekében az 1430/1949. Korm. számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogköre alapján - elhatározta, hogy a MÁLLERD szervezetében működött erdőrendezőségeket az erdőközpont szervezetébe vonja. Az erdőrendezőségek nevét, illetőleg számát, továbbá székhelyét és területét (egyelőre) ez a rendelkezés állapította meg.61 Az erdőgazdasági nemzeti vállalatok kerületi beosztását 1949. május 23-án kapták meg a mezőgazdasági igazgatóságok erdészeti osztályai. Az ország erdőterülete ennek értelmében 15 nemzeti vállalat között került felosztásra, ezek az 1. Budapest Elegyvidéki, a 2. Budapest Síkvidéki, a 3. Dunaártéri, a 4. Győri, az 5. Szombathelyi, a 6. Zalaegerszegi, a 7. Kaposvári, a 8. Pécsi, a 9. Szegedi, a 10. Debreceni, all. Nyírségi, a 12. Sátoraljaújhelyi, a 13. Miskolci, a 14. Egri és a 15. Váci Nemzeti Vállalatok voltak. Illetékességi területük kialakításánál elsősorban gazdálkodási szempontokat vettek figyelembe, így több nemzeti vállalat is tevékenykedett Pest megye közigazgatási területén.62 AZ ERDÉSZETI SZAKIGAZGATÁS PEST MEGYÉBEN... _____________________________ Pat aky, 301. o. 1,11 A magyar állam szervei. 147 148. o. Az Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ levele az I. (Igazgatási), az V. (Pénzügyi) és VI. (Erdőrende- zési és erdőtelepítési) Főosztályához. PML XXIV. 231.2073/1949. 62 A Pest megyei erdők felett illetékes nemzeti vállalatok és erdőgondnokságok. Az olyan erdőgondnoksá- gokat, amelyek illetékessége csak az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére terjedt ki mint például a Szegedi Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat alá taitozó Hajósi Erdőgondnokság -, nem jelöltem, tekintettel arra, hogy jelen felosztás életbelépése után néhány hónappal a magyar megyerendszer is teljesen átalakult. PML XXIV. 231.2028/1949. 168
