Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
szerint május 10-én kezdte meg működését Budapest székhellyel. Főhatósága a Földművelésügyi Minisztérium volt, amely ezt a jogkörét pénzügyekben a Pénzügyminisztériummal egyetértésben gyakorolta. A felügyeletet a két minisztérium a Magyar Állami Erdőgazdasági Szakbizottság útján gyakorolta: olyan cégként jött tehát létre, amelynek tulajdonosa a magyar állam volt. Feladatai közé tartozott minden állami tulajdonban lévő erdő gondozása, természetesen a földreform során állami tulajdonba került erdőket is beleszámítva, a hozzájuk tartozó egyéb ingatlanok, üzemek, berendezések, munkaeszközök, pénztári készletek kezelése. A fahasználatból, a vadászatból, valamint az állam tulajdonában álló ingatlanokhoz tartozó természetes vizek halászati jogának hasznosításából származó jövedelmeket is ide kellett befizetni. Az év végi zárszámadásában mutatkozó pénzfelesleg egy részét beruházásokra fordíthatta, míg a fennmaradó részt a Földbirtok- rendezö Alapba kellett befizetnie. Ügyeit az igazgatótanács intézte, amelynek élén az elnökigazgató állt. Tagjai voltak még az elnökigazgató-helyettes, az ügyvezető igazgató és az elnökigazgató által kijelölt két főosztályvezető. Az igazgatótanács a központi igazgatóság, valamint az ennek alárendelt erdőigazgatóságok, erdőgondnokságok és üzemvezetőségek útján látta el az ügyeket. A főosztályok vezetőit az igazgatótanács nevezte ki. Az egyes erdők kezelését az erdőgazdaságok, az erdőgondnokságok és az üzemvezetőségek végezték. A korábban államerdészeti szolgálatban állott állami alkalmazottak a MÁLLERD személyi állományába kerültek.57 A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek 1946-ban az állami tulajdonú és kezelésű erdőkre erdöleltár és ideiglenes üzemtervek készítését irta elő, és ehhez 1948-ban erdörendezési utasítást is kiadott.37. _____________________________________________________________________BALÁZS GÁBOR N emzeti vállalatok Pest megyében Az állami erdőgazdálkodás színvonalának javítása érdekében tehát 1949-ben a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemeket Erdőgazdasági Nemzeti Vállalatokká és Állami Erdő- gazdasági Üzemi Központtá (Erdőközpont) alakították át (1430/1949. Korm. számú rendelet). Az Erdőközpont feladata az erdőgazdasági nemzeti vállalatok működésének egységes és közvetlen irányítása volt. Ennek érdekében minden intézkedést megtehetett, ami a nemzeti vállalatok eredményes és gazdaságos működéséhez szükséges volt. Az Erdőközpont vezérigazgatója mellett mint tanácsadó szerv ügyvezetőség működött. '] A központi igazgatóság ügybeosztása a következő volt: Igazgatási Főosztály: szervezési, személyi, nyilván- tartási és statisztikái ügyek; Üzemi Főosztály; erdő felújítási, erdőművelési, erdővédelmi, erdőhasználati, vadászati és halászati ügyek; Erdőgazdaság-politikai Főosztály: gazdaságpolitikai, közérdekű erdőtelepítési és ingatlanforgalmi ügyek; Műszaki Főosztály: erdöbecslések, erdőrendezések, feltárások, szállítóberendezések, az. összes gazdasági, valamint üzemi építkezések; Ipari Főosztály: erdőtermékek feldolgozása, állami erdőgazdasági üzemek ügyei; Kereskedelmi Főosztály; általános fagazdálkodás, az. erdőgazdaság által termelt anyagok nyilvántartása, értékszámítása és értékesítése; Allamerdészeti Kezelési Főosztály: városi, községi és erdöbir- tokossági társulati erdők ügyei; Beszerzési Főosztály: felszerelési tárgyak, anyagok és élelmiszerek nagybani beszerzése. Ezeken kívül Szociálpolitikai Főosztály, Jogügyi Főosztály és Pénzügyi Főosztály működött. A magyar állam szervei. 147 148. o. 5X http://www.aesz.hu/index.php7option com_content&task -view&id-=130<emid 418 [2009. január 28.] 167
