Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
miniszter úgy döntött, hogy a 100 kh-nál, illetve a 600/1945. 14. íj-ának hatálya alá eső tulajdonos esetében22 * a 200 kh-nál kisebb birtok tartozékát képező, 10 kh-nál nagyobb erdőterületet tulajdonosának birtokában mindaddig meg kell hagyni, amíg részére az idézett rendelkezés alapján az őt megillető csereingatlan kijelölése meg nem történik. Amennyiben pedig ilyen erdöingatlanok időközben már valamely község vagy az állam tulajdonába átvételre kerültek, azokra nézve a birtokbavétel hatályát további intézkedésig késedelem nélkül fel kellett függeszteni. Ezzel kapcsolatban a miniszter hozzájárult ahhoz, hogy a rendelet hatálya alá eső erdőkben az 1946/1947. évi termelési idényre esedékes fahasználatokat tulajdonosaik az ide vonatkozó, érvényben lévő szabályozás korlátain belül akadálytalanul foganatosíthassák. Ennek a rendelkezésnek a hatálya az 1923. évi XIX. te. alapján alföldfásítási célra kijelölt területekre, valamint az erdöbirtokossági társulati erdők használati illetőségeire is kiterjedt. A miniszter felszólította a hivatalokat, hogy a beérkező fahasználati kérelmeket soron kívül vegyék szabályszerű tárgyalás alá. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az érdekelt tulajdonosokat ott, ahol a birtokukban csereingatlan hiányában visszamaradó erdők egymással és esetleg a közbeékelt 10 kh-nál kisebb erdőkkel összefüggő erdőtestet alkottak, erdeik birtokossági társulattá alakítására, összefüggő erdeiknek osztatlan közös használatára, valamint az anyag- és pénzkezelésre is kiterjedő államerdészeti kezelésbe adására kötelezte.22 A földreform során állami kezelésbe került erdők minden tartozéka az államot illette. A ránk maradt levéltári iratok tanúsága szerint azonban ez is sok esetben volt probléma forrása. Dusnok községben 635 négyszögöl területen a Kalocsai Székeskáptalan tulajdonában egy belterületi lakóház állt, amely korábban a településen és annak környékén elterülő káptalani erdőingatlanok kezelésével megbízott erdögondnok- ság elhelyezésére szolgált. A minisztérium 1949. február 21-ei, az ügyben született végleges döntése értelmében, amelyet 127 265/1949. szám alatt adott ki, az ingatlant meghagyta az állam tulajdonában. A döntés indoklása arra hivatkozott, hogy az 1944. január 1-jén fennállott állapot szerint a lakóház az erdészeti személyzet illetménylakásául és hivatalos helyiségéül szolgált. Ennek értelmében azt erdőgazdasági tartozéknak kellett tekinteni, tulajdonjoga így az államot illette meg. Más célra történő hasznosítása, húzta alá a rendelkezés, csak az 558/1948. G.F. számú határozat alapján működő tárcaközi bizottság engedélyével volt lehetséges. Érdekes, hogy annak ellenére született ez a döntés, hogy a dusnoki elöljáróság orvosi lakás és egészségház céljára akarta az ingatlant megszerezni. A döntést az is befolyásolta, hogy a község korábban el akarta adni a szegedi erdőigazgatóságnak a lakást, ami azt a látszatot keltette, hogy az elöljáróságnak nem volt igazán szüksége az ingatlanra.24 A 11. világháborút követően kevés volt hazánkban a fenyőerdö (6,6%), túl sok volt viszont a sarjerdő (41%). Szakértők becslése szerint az ország élőfakészletének ______________________________________________________________________BALÁZS GÁBOR 22 A paragrafus szerint ..200 k. hold kiterjedésig mentesül a: igénybevétel alól annak a földmíves családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása ",-n Pest Megyei Levéltár (PML) XXI. 4-b. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. (1945 1950) 5106/1947. 24 Bács-Kiskun Megyei Levéltár (BKML) XXIV. 202-a. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun Megyei Földhivatal iratai. (1945 1950)4454/1949. 157
