Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
nagyjából 210 millió köbmétert kellett volna elérnie. Ezzel szemben csak 60-70 millió állt rendelkezésre. Az erdőterület kiterjedése hazánkban 12,3%-ra csökkent, ezzel szemben azonban 20-22%-ra lett volna szükség. Az Alföld területének alig 5%-a volt ezekben az években erdő, a Dunántúlon az erdők aránya 16,6%, az Északi Hegyvidéken pedig 23,3% volt. 25 Közvetlenül a háború után, 1946-ban mintegy 6 millió m' fa került kitermelésre, amely mennyiség az állapotok normalizálódásával 1949-re 40%-kal visszaesett, majd ezt követően évről évre szinte egyenletesen emelkedett.26 Az erdők államosítását követően, 1948-ban az erdők 68%-a volt állami, 19%-a állami erdőgazdasági kezelésű erdőbirtokossági társulati. 13%-a pedig községi és egyéb tulajdonban.27 * ,4X ERDÉSZETI SZAKIGAZGA TAS PEST MEG YÉBEN... _____________________________ A erdészeti szakigazgatással foglalkozó általános igazgatási szervek A megyei igazgatás szervei közül erdészeti szempontból a legfontosabb a vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága volt. A gazdasági albizottságot 1913- ban hozta létre a törvényhozás mint a közigazgatási bizottság egyik különleges alakulatát. Korábban hasonló feladatot látott el a mezőgazdasági és erdészeti albizottság. Ezzel szerves összefüggésben az 1913. évi X. te. az osztatlan közös legelőkről rendelkezett, és létrehozta a legeltetési társulatokat, amelyek felügyeletét a közigazgatási bizottságra és a földművelésügyi miniszterre ruházta. A kormány az 1930. évi 7890. számú rendeletében a gazdasági albizottság működését továbbra is fenntartotta, de az 1913. évi X. te. 70. ij-ában megállapított szervezetét módosította. A tagok számát két mezőgazdasági szakemberrel egészítette ki, így 1930 után az albizottságban már négy mezőgazdasági, illetve két erdőgazdasági szakember dolgozott. Az albizottság első- és másodfokú jogkörét az új jogszabályok érintetlenül hagyták. Ugyanakkor albizottsági hatáskörbe tartozónak ítélték az 1894. évi XII. te. 9. íjában foglaltakat. Eszerint a közlegelő birtokossági közgyűlés sérelmes határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz lehetett jogorvoslatért fordulni, és az 1900. évi XXVII. törvénycikk 25. íj-át végre nem hajtó birtokosok ellen is eljárást indíthatott a közigazgatási bizottság. E paragrafus szerint a törvényhatóságok, a községek, az egyházi testületek és személyek, a köz- és magánalapítványok, a hitbizományok, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, azok a birtokosok, illetve bérlők, akik nem a magyar királyság területén éltek, birtokaikon kötelesek voltak okleveles gazdatiszteket alkalmazni.29 25 Ákos Aba, 65. o. 26 Kollega, 568. o. 27 Kollega, 564. o. 2X Forrás: CJH CD. 27 A m. kir. minisztérium 1930. évi 7890. M.E. számú rendelet a közigazgatási bizottság különleges alakulatairól. Magyarországi Rendeletek Tára 1930. Budapest, 1931.842 843. o. Az 1894. évi X. te. a mezőgazdaságról és mezőrendörségröl. Magyar Törvénytár. 1894-1895. évi törvénycikkek. Budapest, 52 75. o. Az 1900. évi XXVII. te. a gazdatisztek jogviszonyairól. Magyar Törvénytár. 1900. évi törvénycikkek. Budapest, 1901. 192 193. o. Közli: Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása Magyarországon 1945 1950. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 49. o. 158
