Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
AZ ERDÉSZETI SZAKIGAZGA TAS PEST MEGYEBEN... hasznosítható területek jelentős része termelésre alkalmassá vált a vármegyében. A Kecskeméti Kamara adatai szerint tölgyerdő 47 965, bükk és akác 409 928, fenyő 6771, véderdő 1281 kh-at foglalt el a megye területéből. Ezekből futóhomokon 134 415 kh állt, aminek 90%-át akácerdő jelentette. Ezek képezték az alapját a vármegye méhészetének és méztermelésének. A futóhomok ellen telepített akácerdöknek köszönhetően hazánk területén Pest vármegye volt az a terület, ahol a legkevesebb méhállománnyal és a legkevesebb méhésszel a legtöbb és legelitebb akácméz termelésére nyílt lehetőség.15 Ezek voltak a vármegye erdőállományának legfontosabb jellemzői a földreform előtt. A reform során korlátozták az erdők és mintagazdaságok földbirtokainak felosztását, sőt az utóbbiak létesítésére területeket is biztosítottak. Az igénybe vett terület több mint 92%-a volt szántó, legelő, rét, erdőbirtok, tehát a régi nagybirtokra jellemző művelési ágak. A munkaigényes gazdasági ágak, mint a kertészet vagy a szőlészet csupán 1,7%-ot tettek ki. Az ország szántóteiületének 30%-át, az erdők 60%-át, 5,6 millió kh-at osztottak fel. Ennek 28%-a állami, 14%-a községi és városi kezelésbe került. A földreform révén igénybe vett hetvenöt és félezer birtok így az ország területének egyharmadán változtatta meg a tulajdonviszonyokat.16 A földreform, amint láthatjuk, jelentős mértékben hatott az erdészetre is. Az 1945. évi VI. te. szerint minden 100 kh-nál nagyobb erdő állami tulajdonba került, a 10 és 100 hold közöttiek községi és erdőbirtokossági társulatok kezelésébe mentek át,17 csak a 10 hold alattiak maradtak magánkézben.18 * A hitbizományi erdőbirtokból, tehát a mágnások birtokában lévő 300 000 kh-ból semmi sem maradt. A különböző magánkézben lévő erdők területe 910 000 kh-ról 150 000 kh-ra csökkent. Az egyházak 282 000 kh erdejéből a földreform után a püspökségeknél és a káptalanoknál csak 7300 kh maradt. Az állami birtok területe, amely korábban az erdőségek alig 5%-át tette ki, a változások következtében meghaladta a 75%-ot.10 A földművelésügyi miniszter 1946. december 4-én levelet intézett az állami erdöfelügyelőségeknek a magánerdők birtokbavételével kapcsolatban.20 Mivel a rendelkezés végrehajtásához szükséges erdőbirtok nem állt a Földalap21 rendelkezésére, a 1 PPSK vánnegye és Kecskemét th. jogú város adattára. 1939. 73. o. Magyar Statisztikai Évkönyvek. Közli: D. Molnár Erzsébet: A jóvátétel hatása a magyar mezőgazdaságra. Századok. 1996/6. szám, 1519 -1520. o. 17 Az erdőbirtokossági társulat jogi személynek számított, szervei pedig az elnök, a választmány és a közgyűlés voltak. A tagoknak csak illetőségük volt, amelynek arányában használat járt nekik. Pataky Ernő (szerk.): A földművelési szakigazgatás története 1867 1948. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970. 301. o. 111 Egy 1945. évi kormányrendelet elválasztotta a vadászat jogát a földtulajdontól és meghatározta az állami vadászati felügyelet rendszerét. Mintegy 2000 vadászterületet alakítottak ki és adtak erdőgazdasági kezelésbe, illetve vadásztársaságok haszonbérletébe. (Kollega, 570. o.) Az alkotmány 6. pontja végül az erdőket az egész nép vagyonának nyilvánította. 1,7 Ákos Aba, 67. o. 211 A vonatkozó törvényi hely pontosan így szólt: ..Megváltás alá keni! minden 10 k. holdnál nagyobb erdőterület. De amennyiben a megváltás alá kendő erdő 100 k. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban máshol kel! kártalanítani. " A 600/1945. M.E. számú rendelet 19. íjának 3. bekezdése. Magyar Közlöny. Debrecen, 1945. március 16. 2. o. 21 A 600/1945. M.E. számú rendelet 39. ij-a kimondta, hogy ..a földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből földbirtokrendező alap létesül, melyből az állam teherbíróképessége szerint kártalanítja a megváltást szenvedőket. A földbirtokrendező alapot a földművelésügyi miniszter által létesítendő vagy kijelölendő szerv kezeli", 156