Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
század második felében működő Bányászati és Erdészeti Akadémiát 1904-ben jelentősen átszervezték, amelynek eredményeként az erdészeti és erdömémöki tanfolyamokat egységes erdőmérnöki fakultásban vonták össze. A tanulmányi időt négy évben határozták meg. Egyidejűleg az intézet új megnevezése Magyar Királyi Bányamémöki és Er- dőmémöki Főiskola lett.111 A trianoni béke után az ország elveszítette a selmeci főiskolát. A kiképzett személyzet tagjai közül is sokan az elcsatolt területeken maradtak." A Magyar Királyi Bányamémöki és Erdömémöki Főiskola az I. világháború után kénytelen volt székhelyét elhagyni; működését 1920-tól Sopronban folytatta, végül 1934-ben a műszaki és gazdaságtudományi intézeteket törvényileg egységes szervezetbe rendezték a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretei között. Ennek lett része a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar is. Az újabb átszervezés eredményeként a bányászati és kohászati oktatás székhelye Miskolc lett. Az erdészeti oktatás Sopronban maradt, és az Erdészeti és Faipari Egyetem keretei között folytatódott. A felsőszintű oktatást technikumok, szakiskolák és szakmunkásképzők egészítették ki.1" ______________________________________________________________________BALÁZS GÁBOR A Pest megyei erdészet igazgatása 1945-1949 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármeg\’e enlöi. Az erdők birtokbavétele a földreform során Az általunk vizsgált Pest-Pilis-Solt-Kiskun (PPSK) vármegyében a hegyvidéki talajok a Pilisi hegyektől és a Cserháttól Ceglédbercelig, illetve a dunántúli részig terjedtek ki." Magyarországon az 1935-ös összeírás szerint ugyanis összesen I 922 458 kh erdő volt. Ez az összes terület (16 081 844 kh) 1 1,95%-át tette ki. Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében azonban az összes felhasználható terület 1935-ben 2 043 189 kh volt, de ebből csak 158 846 kh-on terült el erdő, ami így 7,77%-ot jelentett csupán. Az erdők tehát lényegesen kevesebb területet foglaltak el ebben a vármegyében, mint az országos átlag, ami elsősorban abból következett, hogy a vármegye nagy része az Alföldön terült el,* 11 12 * 14 * és csak másodsorban tudjuk ezt történelmi okokra visszavezetni. A török hódoltság idején jelentős mértékben kiirtott erdőségeket csak vontatottan pótolták. Áttörést az 1923. évi XIX. te. hozott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szempontjából, amely az alföldi erdősítést írta elő. Az alföldi tanyavilágnak és az arra alkalmas területeknek erdei csemetékkel történő betelepítése érdekében a Kecskeméti Kamara 15 éves munkával nagy erőfeszítéseket tett, és 1939-ig körülbelül 30,5 millió erdei suháng és csemete ültetését végezte el. Ennek eredményeként a korábban nem Kollega, 569. o. 11 http://www.aesz.hu/index.php?option=com content&task view&id= 129<einid 416 [2009. január 28.] 12 Kollega, 570. o. M Csatár István Dr. Hovhannesian Eghia Oláh György (szerk.): PPSK vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Budapest, 1939. (A továbbiakban: PPSK vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára.) 14 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Magyar Statisztikai Közlemények. I. Törvényhatóságok és községek (vámsok) szerint. 99. kötet. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1936. 155
