Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
ahogy van, levenni a napirendről. Nem is lett végül semmi a törvényből, csak egy törvényerejű rendelet jelent meg az évtized végén.3S A Kosáry által felvetett fö kérdésen, hogy a levéltáros mennyiben lehet egyéb feladatai mellett a történettudomány művelője is, még évtizedek múlva is vitáztak a szakma képviselői. Ő a levéltárat, mint a történeti értékű forrásanyag őrzőjét és feltáróját, tudományos intézménynek tekintette, ugyanis a levéltárak azon feladatát, amelynek keretében a még jogérvénnyel bíró dokumentumokkal hivatalok és magánfelek szolgálatára állnak, egy egyszerű hivatal vagy irattár is elláthatná. Ehhez nem kell tudományos intézmény. Véleménye szerint a levéltál', mint intézmény a történettudomány apparátusának része. A történettudományon belül lehetnek speciális levéltári, levéltáriam problémák, de ez nem jelenti azt, hogy lenne önálló, külön levéltártudomány is. Ehhez ugyanis hiányoznak az önálló, saját törvényszerűségek. A levéltár tudományos feladatait és távlati teendőit tehát a történettudomány igénye szabja meg, és a levéltárnak ennek figyelembevételével kell a maga eszközeivel közreműködnie a társadalmi fejlődés mozgástörvényeinek feltárásában. Pontosan meghatározta azt is, hogy a történettudomány mit várhat el a levéltáraktól: A történettudomány a levéltártól azt igényli, hog\' a történeti fejlődés rekonstruálásához szükséges kéziratos forrásanyagot egybegyűjtve és megőrizve oly rendben tárja a kutatás elé, amely megfelel a társadalmi fejlődés mozgáséiról, szerkezeti összefüggéseiről alkotott tudományos felfogásunknak, illetve e mögött a mindenkori társadalom objektív valóságának. "y> Azaz a levéltári forrásanyagokat ilyen rendszerben, tehát tematikailag lehessen fellelni. A levéltár az iratoknak a proveniencia szerinti rendezésével azonban feladatainak csak egy részét végzi el. A távlati feladatok kijelölésénél több lehetőség nyílik a levéltárak előtt: vagy átrendezik az iratanyagot a tematikai elvet követve, vagy az iratanyag proveniencia szerinti felállításának meghagyása mellett tematikai segédletet készítenek, vagy a tematikai rendezésnek és a tematikai segédletek készítésének helyes arányú, megfelelően összehangolt kombinációját alkalmazzák. A fentiek értelmében tehát a távlati feladatok meghatározásával megbízott bizottságnak elvi álláspont kialakítása végett meg kell vizsgálnia az alábbi problémákat: milyen mértékben helyes és kívánatos az iratok tematikus átrendezése (pl. egyes legújabb kori fondot - esetleg - célszerű átrendezni, feudális anyagnál ez a módszer valószínűleg nem helyes), hol és milyen mértékben helyes és kívánatos a proveniencia szerint már korábban létrehozott segédletfajták rendszerének kiegészítése, továbbépítése, milyen tematikai (pertinencia szerinti) segédletekre van szükség; ezen belül el kell dönteni azt is, hogy az alábbiak közül mi részesítendő előnyben: a) tárgyi címszavak (betűrendben) mögé csoportosított forrásutalások rendszere, amely a társadalmi struktúra egészéről összefüggő, rendszeres képet nem ad, vagy * 59 ____________________________________________________________________________________HÉJ JAS PÁL ■ ’’* 1969. évi 27. törvényerejű rendelet a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról. 59 1963. május 15-i feljegyzés. PMLXXVI. 1002. A.c-I. XIV/1398/1964. 141
