Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
5. Héjjas Pál: Kosáry Domokos a Pest Megyei Levéltárban
b) a társadalom szerkezeti egészének képéből kiinduló rendszer, ami annak egy-egy résztémáját dolgozza ki fonásutalások segítségével, úgy, hogy a rész mindenkor beilleszthető legyen az egészbe. Végül azt javasolta, hogy - mivel a levéltár a történettudomány apparátusának része, és a levéltáros „bizonyos szinten felül" maga is a történettudomány munkáiéi közé tartozik és történészként dolgozik - foglalkozni kellene olyan problémákkal is, mint a levéltárra háruló tudományos munka profiljának, fejlesztési irányának, valamint a tudományos munkatársak helyes belső arányának elvi kérdései. Kosáry egyéb, levéltárakat érintő kérdésben is hallatta hangját. Ezt tette akkor is, amikor egyik levéltáros kollégája Jánosi Ferenc - 1963-ban azzal a javaslattal állt elő, hogy a levéltárak az irántuk az idő tájt igencsak megcsappant érdeklődést azzal tudnák fokozni, ha állandó kiállításokat rendeznének a saját érdekesebb irataikból. Jánosi szerint a múzeumok is ezzel a megoldással érték el, hogy egyre nagyobb népszerűségre tettek szert úgy a nagyközönségnél, mint a politikai vezetésnél. A levéltárakat ezzel szemben a statikusság, a zártság, a befelé fordulás jellemezte, ezzel eltávolodtak a való élettől, tudományos és gyakorlati vonatkozásban egyaránt. Kosáry a hozzászólásában jónak tartotta Jánosi javaslatát, maga is úgy gondolta, hogy a levéltárak életében a kiállítások fontosak lehetnek. Azt azonban hangsúlyozta, hogy nem lenne helyes, ha a levéltári iratokat a levéltár saját helyiségein kívül, pl. tanácsi, hivatali helyiségekben, előszobákban állítanák ki. Jelezni persze itt is lehetne, hogy mi minden található a levéltárakban, de ,,a levéltár[ .../saját értékeit becsülné le egy kicsit, ha hivatali, más helyiségek 'dekorálását' látná el; ezt a látszatot pedig nehéz volna ilyen megoldással elkerülni. A kiállítások súlypontja a levéltárban legyen, másutt, a tanácsi helyiségekben csak figyelemfelkeltő propagatív anyag”.60 Miután Kosáryt az Elnöki Tanács mentesítette az elítéltetése miatti hátrányok alól, lehetővé vált számára, hogy a levéltári munkája mellett az MTA Történettudományi Intézete felkérésére külső munkatársként részt vegyen az intézetnek az 1849-1918 közötti korszakra vonatkozó munkálataiban. Ezért a munkaidőn kívüli munkavégzésért - amelyhez minden évben meg kellett kérni a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya engedélyét havonta 300 forint tiszteletdíjat kapott.61 Az 1960-as évek második felében egyre több felkérést kapott közvetlenül, illetve a Kulturális Kapcsolatok Intézetén keresztül a külföldi egyetemektől előadások tartására. 1965-ben Párizsban (Ecole Pratique des Hautes Etudes), 1967-ben az uppsalai és a stockholmi egyetemeken adott elő. Ezekhez az utakhoz a minisztérium biztosította a rendkívüli szabadságot és az útiköltséget. Kosáry 1966-tól kivált a Pest Megyei Levéltár állományából, és a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának tudományos munkatársa62 lett. A levéltárban megmaradt munkaszobájából azonban nem költözött ki, és oda rendszeresen visszaKOSÁRY DOMOKOS A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRBAN__________________________________ PML XXVI. 1002. A.c-I. X1/1040/1963. ' Rajta kívül ebben az időben a Pest Megyei Levéltárban csak Ladányi Erzsébetnek volt engedélyezett másodállása, aki megbízott előadóként dolgozott a bölcsészkaron. Pontosabban az Akadémia II. osztályának az Országos Levéltárhoz telepített tudományos munkatársa lett 1966 márciusa és 1968 áprilisa között. Ezt megelőzően a Pest Megyei Levéltárban lévő állása mellett 1963. március 1-jétöl az MTA Történettudományi Intézetének külső munkatársa volt. 142
