Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
GA AI.NE BARCS ESZTER 36-an haltak meg és 189-en pedig még ápolás alatt maradtak. A vérhas megbetegedés szintén járványosán lépett fel Csepel községben, ahol 166-an betegedtek meg, ugyanakkor 145-en meg is gyógyultak, 6-an meghaltak és 15-en szorultak még ápolásra az augusztusi közegészségügyi jelentés idején. Szintén nagy arányban betegedtek meg vérhasban Erzsébetfalván: itt a 103 megbetegedésből 2 végződött halállal, 83-an felgyógyultak, 18- an pedig még ápolás alatt maradtak. A Solymáron megbetegedett 62 egyén száma is jelentős, ebből 18-an meggyógyultak, 4-en meghaltak és 40-en még ápolás alatt maradtak. A többi érintett település esetében a megbetegedések száma 50 fő alatt volt: Szalkszentmártonban (41 fő), Budafokon (34 fő). Kispesten (12 fő). Szigetújfalun (8 fő). Tökölön (8 fö), Pilisszentivánon (4 fö), Dunavecsén (4 fö), Újpesten (4 fő), Szi- getcsépen (4 fő). Pestszentlőrincen (3 fö), Rákosszentmihályon (3 fö), Rákoskeresztúron (3 fö), Szigetszentmártonban (2 fö), Szigetbecsén (1 fö), Kunszentmiklóson (1 fő), Kiskunlacházán (1 fö). Pest megyében augusztus hónapban vérhasban összesen 879-en betegedtek meg. 457-en gyógyultak fel a betegségből, ez a megbetegedések 52%-át, vagyis több mint a felét teszi ki. 69 esetben végződött halállal, tehát a betegség közel 8%-a volt halálos kimenetelű. Az augusztusi közegészségügyi jelentés szerint 40% volt még ápolás alatt. Vérhas megbetegedés 1917-ben még a szeptemberi, októberi és novemberi jelentésben is előfordul, de már nem olyan nagy kiterjedésű, és a megbetegedések száma is jóval alacsonyabb.“ Ugyanakkor a vérhas terjedésének sebességét, annak ellenére, hogy sikerült lelassítani, további településekre is kiterjedt. 1917 szeptemberében Nentesnád udvaráról, Cinkotáról, Budaörsről, Makádról, Ráckevéról, Pécelröl, Dunaegyházáról, Szigetszentmiklósról, Piliscsabáról és Pilisszántóról is jelentettek új betegeket Pest megye tiszti főorvosának/’ A felsorolt helységek közül Nemesnád udvarán volt a legtöbb beteg, 27 fős létszámmal, míg a többi esetben 6 vagy annál is kevesebb betegről tudósít a forrás. Októberben, a korábban már fertőzött helyeken túl, a vérhas Bián, Kiskörösön és Budakalászon is megjelent, de csupán 1-2 beteg esetében.<lS 1917-ben utoljára novemberben olvashatunk vérhas megbetegedésről: Solt- vadkerten 10, Jászszentlászlón, Kiskunhalason 2-2, Alsónémedin, Császártöltésen, Tápióságon és Pálmonostorán pedig 1-1 esetben található vérhassal megfertőzött beteg/’ * A december hónap közegészségügyi jelentése szerint pedig a megye területén már nem fordult elő vérhas.711 Az 1917-i vérhasjárványt követően 1918 augusztusában szórványosan fellépő, de járvány formát nem öltő, vérhas megbetegedésekről tett jelenést a közigazgatási bizottság előtt a vármegye tiszti főorvosa. A megbetegedések ezúttal Kispestet érintették, de a szigorú óvintézkedéseknek köszönhetően elterjedését megakadályozták. A megye területén a vizsgált időszakban még 1919 szeptemberében bukkan fel újra a vérhas, ezúttal azonban már járványosán, de két településre koncentráltan és * 67 * * * “ PML IV. 411-ti. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. 651 1917, 725/1917, 787/1917. 67 PML IV. 41 I-cl. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. 651/1917. (,s PM L IV. 411 -cl. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. 725 1917. w PML IV. 411 -cl. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. 787 1917. 7" PML IV. 41 I -d. Bizonyítványok és vélemények 1915 1918. I I 1918.
