Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
ADALÉKOK PEST MEGYE 1915 1919 KÖZÖTTI JARVANYAINAK... gyors lefolyással, az októberi közegészségügyi jelentés ugyanis már csak szórványos jelenlétről ad számot, novemberben pedig már jelen sincs a betegség a megye életében. Az 1919. évi szeptemberi vérhasjárvány kapcsán két település volt érintett: Kispest és Erzsébetfalva.71 Mindkét helységben jelentős számú megbetegedéssel járt egyébként az 1917. évi vérhasjárvány is. Erzsébetfalván 88 megbetegedést regisztráltak, közülük 2 gyermek halt meg, a többiek mind meg is gyógyultak. Kispesten 78 megbetegedés történt, közülük 13-an gyógyultak fel, 3 gyerek elhalálozott a betegség folytán, a többi beteg pedig a szeptemberi közegészségügyi jelentés tételekor még ápolás alatt volt. Ez a járvány a gyerekek körében terjedt jobban, 56 gyermek kapta el a 166 betegből, így a gyermekek a betegek közel 35%-át tették ki, közülük pedig 5 nem is élte túl a járványt. A vérhasjárvány esetében alapvetően elmondható, hogy a főváros vonzáskörzetében elhelyezkedő településeket érintette elsősorban, csak az 1917 novemberében regisztrált megbetegedések köthetők a megye déli részéhez. A háborúk és az azt követő esztendők kedveztek a vérhas fellépésének. 7 Kutatások alapján a császári és királyi hadsereg vérhassal fertőzött katonáinak száma 164 000-re volt tehető, és ebből 6200-an meghaltak.73 A betegség olyannyira terjedt, hogy vérhas-katasztrófa alakult ki, és míg a legtöbb fertőző betegséget sikerült leküz- denie az egészségügyi szolgálatnak, addig a vérhassal szemben tehetetlennek bizonyultak.74 A járványt, mint a fentiekből kitűnik, Pest megyében sem volt könnyű megfékezni: 1917-ben csaknem fél évig tartott, igaz ugyan, hogy tömeges megbetegedések inkább az első hónapokban voltak megfigyelhetők. A tiszti főorvos jelentéseinek tükrében tehát vérhas-katasztrófáról a megyében nem beszélhetünk. Spanyolnátha Pest megyében A betegség ismertetéséről dr. Budai József a következőképpen ír: ,A betegség jórészt vérzéses tüdőgyulladás képében alakult ki. és rendkívül gyorsan, órák alatt halódhoz vezetett. A vírusos pneumonia különösen a 20-40 éveseket sújtotta szokatlanul nagy szóimban. Az idősebbek között és a kockóizati csoportokban - idült kómái lapotokban, anyagcsere-betegségekben szenvedők stb. - inkább a másodlagos, bakteriális pneumonia bizonyult gyakoribb haláloknak. A járvány kórokozójára vonatkozó ismeretek szegényesek, mivel még nem létezett virológia.'"15 Az egyébként világméretű spanyolnátha pandémia Pest megyét 1918 szeptemberében érte el. A tiszti főorvos ekkor tárta a közigazgatási bizottság elé, hogy a Budapesten terjedő spanyolnátha, vagy ahogy még nevezi a forrás, influenza miatt a 71 PML IV. 411-d. Bizonyítványok és vélemények 1918 1920. 902/1919. 72 Ni kodéin usz, 214. o. 71 Nikodémusz., 214. o. ,J Nikodémusz, 214. o. 7' Dr. Budai József: Influenza - madárinfluenza Fenyeget-e pandémia? Lege Artis Medicináé. 2005/3. szám, http://www.lam.hU/folyoiratok/lam/0503/6.htm [2008. március 13.] (A továbbiakban: Budai) Legújabb kutatások szerint baktériumfertőzés, és nem az influenzavírus végzett a betegség áldozataival. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=23319 [2009. február 26.] 120
