Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
Jászkarajenő községben egy földműves asszony betegedett meg kiütéses hagymázban, őt a tápiósülyi táborban különítették el. Az intézkedéseket maga a belügyminiszter felügyelte a járvány folyamán: a tápiósülyi táborba két felügyelőt küldött ki, akik jelentéseiket közvetlenül a belügyminiszterhez továbbították. Az 1917 februárjában kitört járvány április 23-áig tartott, amikor is újabb megbetegedés már nem fordult elő. A járvány mérlege a közegészségügyi jelentések adatait összegezve a következő: a 124 betegből 21 halt meg, a halálozási arány tehát közel 17%-os volt.45' Az 1919. évi kiütéses hagymáz kiváltó okaként a harctérről hazatért katonákat nevezi meg a forrás.48 49 * Megbetegedés Újpesten, Rákospalotán, Erzsébetfalván, Aszódon és Csepelen volt, majd továbbterjedt, és Rókán, Nyáregyházán, Pálmonostorán, Solt- vadkerten, Kalocsán és Budaörsön is feljegyeztek eseteket. „Kákán az összes megbetegedések a vándorcigányok között fordultak elő, a többi községben nagvobbrészt pedig a hazatérő katonáik között fordultak elő.”™ Az 1919. évi májusi közegészségügyi jelentésben a tiszti főorvos - a hólyagos himlő járvány összesítéséhez hasonlóan - közzétett egy mérleget a kiütéses hagymáz betegségben regisztrált betegek számának alakulásáról: a megye területén a januári megbetegedések feljegyzésétől kezdve egészen májusig bezáróan 59 embert, köztük 43 férfit, 14 nőt és 2 lánygyermeket érintett a kiütéses hagymáz. Ebből 24 férfi, 9 nő, a 2 gyermek, összesen 35 ember gyógyult fel, 4 férfi, 2 nő, vagyis 6-an haláloztak el, ápolás alatt 18 személy, 15 férfi és 3 nő maradt. A halálozási arány 10%-os volt ezen adatok ismeretében.51 A kiütéses hagymáz a vizsgált időkeretet tekintve még az augusztusi közegészségügyi jelentésben is visszatért.52 * A kiskunhalasi 4 beteg mindegyike orosz fogságból hazatért katona. A körültekintő óvintézkedéseknek köszönhetően a betegségből nem kerekedett járvány, szeptemberben és az év utolsó negyedében már nem is volt több kiütéses hagymázos beteg. Az 1917. évben lezajlott járvány Pest megye számos településén felütötte fejét, köszönhetően annak, hogy a már beteg munkásokat szállították a megye különböző részeibe. Két hónap alatt azonban teljesen fel tudták számolni a járványt, így tehát ebben az esetben is sikeresen valósultak meg az óvintézkedések. A járvány epicentrumai is, és a további megbetegedések is, kivétel nélkül a katonasághoz köthetők, vélhetően ez a higiénés körülmények miatt terjedhetett általuk elsősorban. A Monarchiában levő hadifogolytáborokban - Nikodémusz István kutatásai alapján - 16 000- en betegedtek meg, a mortalitás aránya 10% volt.55 ADALÉKOK PEST MEGYE 1915-1919 KÖZÖTTI JÁRVÁNYAINAK... __________________ 4 8 PML IV. 411-d. Bizonyítványok és vélemények 1915-1918. 385/1917. w PML IV. 411-d. Bizonyítványok és vélemények 1918 1920. 257/1919. 511 1919. májusi közegészségügyi jelentés. PML IV. 411-d. Bizonyítványok és vélemények 1918 1920. 531/1919. 51 PMLIV.411-d. Bizonyítványok és vélemények 1918 1920. 531/1919. 52 PML IV. 411-d. Bizonyítványok és vélemények 1918-1920. 802/1919. " Nikodémusz, 212.0. 116
