Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.
HÉJJASPÁL ták. Ő még abban a haderőben kezdte a szolgálatát, amelyben a tisztikai" nem foglalkozott politikai, még kevésbé faji kérdésekkel. A monarchia tisztikarában sok zsidó szolgált, közülük sokan magas rangot és beosztást értek el, többen magas kitüntetéseket kaptak az első világháborúban. A harmincas években azonban megváltozott a helyzet, különösen a végétől, amit az egymást követő zsidótörvények megszületése is jelzett. Az antiszemitizmus a két világháború között vált meghatározó jelentőségűvé a magyar közéletben, az azt megelőző évtizedekben nem volt számottevő mértékű. Mint politikai mozgalom az 1880-as években jelent meg Magyarországon, de akkor még nem volt több, mint egy, a számos politikai irányzat közül. 41 Az első világháborút követően, és különösen a kommün után azonban megváltozott a helyzet. Számos irredenta és fajvédő egyesület és párt 4 " alakult antiszemita programmal, s nagy népszerűségre tettek szert. Térhódításukban szerepet játszott az is, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt elkövetett törvénysértésekért a közvélemény elsősorban a zsidókat okolta. Tény, hogy a Tanácsköztársaság irányítói között nagy számban voltak zsidók, ami miatt politikai ellenfeleik azonosították a kommunizmust a zsidósággal. A kommün alatti erőszakoskodásokra még évek múlva is emlékezett az ország lakossága, és a jobboldali politikai irányzatok sikerrel hivatkoztak erre a két világháború közötti időben. A háborús veszteségek, az ebből fakadó gazdasági és társadalmi problémák katasztrofális hatással voltak Magyarországra. Az 1919-es vörös uralom tovább súlyosbította az ország helyzetét, és mindez a 20-as 30-as évek egyre fokozódó zsidóellenességéhez komoly alapot biztosított. Még az egyébként mérsékeltebbnek tekintett politikai mozgalmak képviselői is elfogadták azt a követelést, hogy a magyar társadalomban, úgy a kultúra, mint a gazdaság területén a zsidóságot - törvényben megadott mértékig - visszaszorítsák. Természetesen nem volt csekély a külföldi - elsősorban német - befolyás sem ebben a folyamatban, de tény, és erre Horthy később többször hivatkozott is, hogy Európában a világháborút követően az első zsidókat korlátozó törvényt (numerus clausus) 3 Magyarországon hozták. Számos politikus, tudós, művész volt nyíltan fajvédő és antiszemita a két világháború közötti Magyarországon. Azt lehet mondani, hogy a középosztálybeliek között ez általánosan elfogadott szemlélet volt. Olyanok is voltak közöttük, akik később, már a habom idején bátran szembeszálltak a náci és a nyilas ideológiával, és nem egyszer szabadságukkal, életükkel fizettek ezért. Közéjük tartozott Bajcsy-Zsilinszky Endre, 44 aki antiszemitizmusa ellenére jól látta, hogy Magyarországra a második világháborúban a legnagyobb veszélyt a német terjeszkedés jelenti. Mindamellett szoros kapcsolatokat tartott fenn olyan antiszemita jobboldali politikusokkal, akik a német megszállás után nemcsak kiszolgálták a németeket, de kormánytisztségeket is vállaltak. Éppen a vele való 41 Istóczy Győző Országos Antiszemita Pártja 1883-1887 között működött. 42 Ébredő Magyarok Egyesülete, Etelközi Szövetség, Magyar Országos Véderő Egyesület, Fajvédő Párt stb. 43 Az 1920. évi XXV. törvény, amely korlátozta a zsidók egyetemre jutását. 44 Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886 1944) jobboldali politikus, országgyűlési képviselő. Több jobboldali politikai szervezetnek, pártnak (MOVE, Fajvédő Párt, Nemzeti Radikális Párt) volt tagja, több újságot szerkesztett (Szózat, Előőrs, Szabadság, Független Magyarország, Szabad Szó), részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában és elnöke volt az illegálisan működött Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának. Többször emelte fel a szavát a német befolyás ellen. 1944 végén a nyilasok elfogták, halálra ítélték és december 24-én kivégezték. 85
