Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETT Rí POR T NAG YBA CZONI NA G Y VILMOS... politikai nézetazonosságra, baráti kapcsolatra hivatkozott az 1944-es deportálások egyik fö szervezője, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Endre László a háború utáni népbírósági tárgyalásán. Endre László valóban kitűnő barátságban volt Bajcsyval, különösen a harmincas évek közepéig, a német befolyás felerősödéséig. Erről számos újságcikk, hivatalos- és magánlevél tanúskodik. A „numerus clausus" bevezetését követően néhány évig nyugalmasabb időszak következett e téren, de a gazdasági válság nehézségei, valamint a nácik németországi térnyerése újra napirendre hozta nálunk is a „zsidókérdés''-t. A 30-as évek végén fokozatos eszkaláció következtében egymást követték a zsidótörvények,

46 amit az egymást váltó kormányok az „eddig és ne tovább" elv alapján dolgoztak ki. De már nem volt megállás, a kormányok hiába bíztak abban, hogy az általuk kidolgozott vonatkozó törvényekkel lezárhatják ezt az ügyet, és további intézkedéseket már nem kell tenniük. Hitlernek ez sem volt elég, többször vetette a magyar politikusok szemére, hogy védik a zsidókat, és nem a német módszereket alkalmazzák velük szemben. Valóban, a konzervatív magyar uralkodó elit antiszemitizmusa nem hasonlított a nácik zsidógyülöletéhez.

47 A német befolyás erősödésével azonban a szélsőjobb vérszemet kapott, és hathatós német segítséggel tolták a magyar vezetést az „Endlösung", a „végső megoldás" felé. Amikor Nagy Vilmos elfoglalta a miniszteri posztot, azt tapasztalta, hogy a tisztikar nagy része antiszemita nézeteket vallott, ami olyan méreteket öltött, hogy az kihatott a hadsereg ütőképességére. Ugyanis több tízezer katonaköteles fiatalembert nem lehetett fegyveres szolgálatra behívni, csak munkaszolgálatra. Ezeknél nem a katonaságnál elfogadott korosztályonkénti behívást alkalmazták, hanem a „SAS"

48 behívókat. Ez számos visszaélés forrása volt, lehetővé tette egyéni bosszúk kiélését. Olyan embereket is behívattak haszonlesésből, vagy rosszindulatból, akiknek idős kora, vagy egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy hasznos munkát végezzenek. A munkásalakulatok törvényileg előírt feladata a közérdekű munkaszolgálat volt, s az ide beosztottak, bár fegyveres katonai szolgálatra nem voltak alkalmazhatók, mégis honvédeknek számítottak. A frontlátogatásakor Nagy többször személyes példaadással járt elő, hogy a csapatoknál is katonaként tekintsenek a munkaszolgálatosokra. Az egyik hadtestparancsnokságnál, ahol zsidó „muszosok" dolgoztak, szóba elegyedett néhányukkal. Később így magyarázta cselekedetét: „Példát akartam mutatni: lássák 45 Endre László a népbíróság előtt hivatkozott a Bajcsyval való barátságára, és ennek bizonyítékai megtalálhatók Endre levéltárban őrzött magánlevelezése között. Közel félszáz levél maradt fenn, amelyeket Bajcsy írt hozzá, s ezek nagy részében a „Kedves Lacim!" megszólítás olvasható. Pest Megyei Levéltár XIV. 2. a-l.d. Endre László iratai. Magánlevelek - betűrendes. 46 Első zsidótörvény: 1938.évi XV. te; második zsidótörvény: !939.évi ÍV. te; harmadik zsidótörvény: 1941. évi XV. te; negyedik zsidótörvény: 1942. évi XV. te. 47 Horthy 1940. október 14-én egy levélben azt írta Telekinek, hogy „Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban [...] messze veszélyesebbnek és értéktelenebbnek tartom hazámra nézve példának okáért a nyilaskereszteseket, mint a zsidót. Az utóbbi f..Jfogadott hazájához hűségesebb, mint a nyilas, kik - mint a (román) Vasgárda - országunkat megzavart elméjükkel a németek kezére akarják játszani. "Gosztonyi, 1990. 115. o. 4S „SÜRGŐS! AZONNAL! SIESS!" 86