Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
AZ ELSŐ GYÁMÜGYI TÖRVÉNY MEGJELENÉSE... törlesztési határidő 32 év lehetett. A gyámpénztár a pénzt Jóhiíelű" pénzintézeteknél is elhelyezhette. Ezen intézeteket a törvényhatóság, illetőleg a képviselőtestület jelölte ki névszerinti szavazással. Erre a szavazásra azért volt szükség, mert károsodás esetén az illetékesek (az adott intézetre voksolók) tartoztak kárpótlással, azaz a gyámpénztári kezelés esetén is igyekeztek biztosítani a vagyon sértetlen megőrzését, sőt gyarapítását. A kölcsönadott pénzek megmaradásáról is gondoskodtak. Az árvaszék, illetve a városi tanács tagjai szavazataik szerint - ha a törvényes feltételeket nem tartották szem előtt fizették a kártalanítást, csak ezután lehetett a tartalékalaphoz nyúlni majd a törvényhatósághoz fordulni. Községi kezelés esetén a kölcsönzött pénzekért elsősorban a közgyám, másodsorban a községi elöljárók, illetve a képviselő-testület, harmadsorban a község volt felelős. A nagykorúvá vált gyámolt tőkéjét és pénzértékeit a nagykorúság elérésével azonnal, míg a gyámság vagy gondnokság más okból való megszüntetése esetén, három hónapon belül vehette át. Hogy a gyámpénztár is érdekelt legyen a gyámolt vagy gondnokolt vagyonának gyarapításában a befolyt kamat jövedelméből évenként 10%-ot kapott; valamint beszedte a pénz őrzéséért a törvényhatóság, illetve a képviselő-testület által megállapított díjat is. Az így befolyt összegből tartalékalapot tudott létrehozni, hogy szükség esetén legyen mihez nyúlni. A tartalékalapról és kamatairól a törvényhatóságok bizottsága, illetve a rendezett tanácsú városok képviselő-testülete a belügyminiszter jóváhagyásával rendelkezett. Egyénenkénti rendszer esetén az egyes gyámoltak vagy gondnokoltak pénzeit elkülönítve kezelték, vagy beadták ,jóhiteliT pénzintézetekbe, esetleg be lehetett fektetni magyar állampapírokba és az állam által kamatgarantált értékpapírokba. Sokszor a Magyar Földhitelintézet zálogleveleibe fektettek be, vagy a gyámgondnok javaslatára kölcsönt folyósítottak. Ha egyik lehetőséggel sem éltek, az árva pénze kamatozó letétként a Királyi Adóhivatalba került. A magánkötvényeket a gyámolt vagy gondnokolt nevére állították ki, így a kamatok behajtásáról a gyámnak kellett gondoskodni. A kötvények őrzéséért a gyámpénztár szintén díjat számított fel. A számadás alapján készített évi mérleg a belügyminiszterhez került felterjesztésre. Átmeneti intézkedések A törvény kimondta, hogy a törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok kötelesek működésükről szabályrendeletet alkotni, s ezt a törvény életbelépésétől számított fél év után a belügyminiszternek jóváhagyásra megküldeni. Az igazságügyi miniszter engedélyt kapott arra, hogy mindaddig rendelet útján szabályozza a bírósági eljárás alá tartozó gondnokság alá helyezést, a kiskorúság meghosszabbítását és az atyai hatalom megszüntetésének kérdését, míg erre vonatkozóan törvény nem születik. A 56