Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

BORBÉLY RITA KATALIN gyámüggyel kapcsolatos utasítások, intézkedések kibocsátása, s életbeléptetése a belügyminiszter feladata volt. Az 1877. évi XX. törvénycikket az 1885. évi VI. törvénycikk néhány pontban módosította. Ezek a változások a törvény lényegi mondanivalóján nem változtattak, ezért eltekintek a módosítások részletes bemutatásától. Az árvaügy alakulása a megyékben a gyámügyi törvény hatására A belügyminiszter által kiadott árvaszéki ügy-rend Az árvaszékek ügyrendjét a belügyminiszter rendeleti úton szabályozta, ezért a különböző vármegyékben egységes ügykezelés folyt. A belügyminiszter 1877. november 11-én a 47 046. sz. rendeletében határozta meg az árvaszékek egységes ügyrendjét.

8 A rendelet kimondta, hogy az első gyámügyi törvény 1878. január 15-tel lép életbe a belügyminiszter által meghatározott árvaszéki ügyrend rendelkezései szerint. A 143 paragrafusból álló rendelet meghatározta az elnök, az ülnökök, a jegyző, az ügyész és a számvevő feladatait és hatáskörét. Rendelkezett az ülések menetéről. Kitért az iktatóhivatal, a kiadóhivatal és az irattár vezetésére. Előírta a gyámoltak vagy gondnokoltak; a gyámok és gondnokok; valamint a gyámhatóság alatt álló kiskornak nagykorúvá válásának nyilvántartási módját. Végezetül rendelkezett az árvaszéki küldöttekről, a fellebbvitelről és a haláleset felvételről. Mivel a rendelet az előző fejezetben ismertetett gyámhatósági törvényre épült, azt magyarázza, illetve a teendőket pontosítja, ezért a rendeletből csak egy-két részletet emelek ki. Az árvaszéki személyzet főbb feladatai Az árvaszék az elnök felügyelete alatt állt. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az ügykezelés és eljárás minden ágazatát az elnök irányította és ellenőrizte, ö őrizte az árvaszék pecsétjét is. Az alispánnak mint elnöknek feladata volt az ügyvitel menetének ellenőrizése is. Az előadók az ülnökök és az őket helyettesítő jegyzők voltak. Az előadó a kapott ügyet, és annak előiratait terjesztette elő az ülésen, javaslatot tett a határozatokra; ha a tárgyaláson a berendelt fél is részt vett, akkor a tárgyalást is az ülnök vezette. Az előadó az ügyről „előterjesztményr ívet készített, az iktatóhivatalból átvett ügyiratokról előadói könyvet vezetett. A jegyző vezette az árvaszéki tanácsülések jegyzőkönyvét, valamint a szóban tett panaszokról és kérelmekről is jegyzőkönyvet készített. K Csipes Anlal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában. In: Levéltári szemle. 1973/2. szám. 179 180. o., valamint 47 046. sz. BM. rendelet „a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezésérő! szóló 1877:20. t. ez. életbeléptelése tárgyában. " 57