Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
BORBEL Y RITA KA TALIN Gyámügyi eljárás nagykorúak gondnoksági eseteiben A gondnokságra szomlók számára az árvaszék rendelt ki ideiglenes gondnokokat a bírói határozat megszületéséig, az ö feladatuk volt a gondnokolt személy ügyeinek intézése és vagyonának védelme. Ideiglenes gondnok hiányában a vagyon felügyeletét a községi közgyám látta el. Hasonlóan az örökösödési eljáráshoz itt is szükség volt leltár felvételére, ami után az árvaszék kitűzhette a tárgyalást a gondnokolt személyi és vagyoni ügyeinek rendezésére. Altalános szabályok a gyámhatósági eljárásokra A gyámhatóság legfőbb feladata a gyámoltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása volt. Különös gondot fordítottak a kiskorúak taníttatására, képzésére, hiszen a nagykorúság elérése után saját magukról kellett gondoskodniuk. A vagyontalan árvák esetén fontos volt képességeiknek megfelelő életpálya kiválasztása. A vagyon védelme miatt a leltárak vizsgálatánál az árvaszék ügyelt arra, hogy a leltárban szerepeljen minden érték, ingó és ingatlan vagyon, valamint hogy a terheket is felsorolják és igazolják. A kötelező számadásokat a számvevő vizsgálta át, de jogi kérdések esetén az ügyész is véleményezte a beadványokat. A számadással egy időben benyújtott gyámi jelentéseket szintén megvizsgálták, s ha kellett, megtették a szükséges intézkedéseket. Fontos döntések meghozatalánál a gyámhatóság berendelhette az érintett feleket, szükség esetén kényszert is alkalmazhatott. A gyámhatóság a felek felett fegyelmi hatalommal bírt, rendreutasíthatott, bírságolhatott. A gyámhatóság nyilvántartást vezetett a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni helyzetéről; a gyámokról és gondnokokról; valamint a nagykoiúság elérésének idejéről. Ezek a nyilvántartások az árvaszék munkáját segítették, megkönnyítették. Amennyiben a gyámhatóság felügyelete a gyámolt vagy gondnokolt felett megszűnt, a megszűnéssel kapcsolatos teendőket az árvaszék hivatalból intézte. A g) vámhatósági pénzkezelés A gyámoltak és gondnokoltak pénzeit és pénzértékeit általában az árvaszékek pénztáraiban kezelték és őrizték. A belügyminiszter csak kivételes esetekben engedhette meg, hogy községek - ahol a rendszeres számadás intézésére alkalmas személy volt, valamint az árvapénzek megkárosítása ellen anyagi biztosítékkal rendelkeztek és a nagykorú árvák pénzeit a nagykorúság elérésekor ki tudták fizetni az árvák pénzeit a törvényhatósági árvaszék felügyelete alatt maguk kezelhessék. A pénz- és a pénzértékkezelési rendszer módjáról szabályrendeletet kellett alkotni, amit a törvény életbelépése után l évvel a belügyminiszterrel jóvá kellett hagyatni. A törvény törekedett a pénzkezelés minden lehetséges módjára kitérni. Összesített pénzkezelési rendszer esetén kölcsönt földbirtokra és házakra lehetett adni a becsérték egyharmad részéig, ám a kölcsön törlesztési feltételhez volt kötve. A leghosszabb 55