Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LASZLO PETER tapasztaltakhoz. ~ A veresegyházi plébánián azonban nem ez történt. Az 5-9 eszten­dős gyermekek száma feltehetően azért magasabb a megelőző korosztályénál, mert a csecsemők jelentős száma kimaradt az összeírásból. Arra azonban nincs észszerű magyarázat, hogy a 35-44 éves lakosság számaránya miért magasabb a megelőző korosztályénál. Hasonlóan nehéz magyarázatot találni az idősek számában fellelhető háromszoros aránykülönbségre. Ezeket a jelenségeket környezeti hatásokkal lehet csupán megmagyarázni. Faj szón ugyanis Veresegyházához hasonlóan magas a 60 éven felüli lakók száma, amely 5,2%-ot tett ki. Abban is hasonló e két település hely­zete, hogy mindkét helységben hozzávetőleg kétszer annyi idős férfi élt, mint nő.'" A katolikus és protestáns felekezethez tartozó lakosság életkori szerkezetében apró eltérések figyelhetők meg. Mindkét közösségben előfordul egy korosztály­növekedés a gyermekek generációi után, a katolikus esetében a 25- 34, a protestánsoknál a 35^44 éves korcsoportba tartozók száma magasabb az eggyel fiatalabb generációba tartozókénál. Az akatolikus közösségben lényegesen nagyobb az idősebb generáció, mint a katolikusban, ami feltehetően a korábban bemutatott vagyoni különbségekre vezethető vissza. A három község korösszetétele nem tér el jelentős mértékben a 18. századi magyar településekétől, de helyi sajátosságok megfigyelhetők. A nemek arányát te­kintve feltűnik a fiatal generációkban tapasztalható lánytöbblet. Feltehetően ez eset­ben adatfelvételi hiányossággal van dolgunk. Összegzés A hazai demográfiai kutatások a hatvanas évek végétől kezdve mind mennyiségi, mind minőségi fejlődésen mentek keresztül. A megjelent tanulmányok Magyarország népesedési folyamatainak számos kérdését tisztázták, de az eredmények dacára sem ismerjük számos magyarországi tájegység demográfiai jellemzőit. Ezért jelen tanul­mány az e tekintetben még feldolgozatlan Gödöllői-dombság életébe kívánt bepillan­tást nyújtani. A kutatáshoz nélkülözhetetlen forrásként a veresegyházi plébánián 1731 -ben készült lélekösszeírás szolgált, amely néhány problémát is felvetett. Meg kellett állapí­tani, hogy az összeírásban szereplő egységek családokat, házakat esetleg háztartásokat jelölnek-e. E kérdés tisztázásában maga a specificatio animarum és az ugyanezen esz­tendőben készült megyei adóösszeírás nyújtott hasznos segítséget. Ezek alapján megál­lapítható, hogy a lélekösszeírás házanként készült. Az összeírás lehetőséget nyújtott, hogy megállapítsuk Veresegyháza, Szada és Kisszentmiklós lakóinak megközelítőleg pontos számát. A korábban publikált adatok alapján egyértelművé vált, hogy az előbbi két település lélekszáma jelentősen megha­ladta a környező, váci püspöki birtokokhoz tartozó falvakét. II. József népszámlálásának '~ Dávid Zoltán részletesen bemutatja az egyes generációk közötti népességszám-csökkenés folyamatát. Dávid, 34. o. skk. 93 Bárth, 92. o. 39

Next

/
Thumbnails
Contents