Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947
BALÁZS GABOR határa általában 7-8000 hold volt az akkori Magyarországon. Fontos kérdés volt ezért, hogy a birtok mérete meghaladta-e az 1000 holdat. A telekkönyvek sok esetben elvesztek a háborúban, ezért nehéz volt a tulajdonosok személyének bizonyítása. Sok birtokosnak voltak különálló, nagy kiterjedésű birtokai, amelyek azonban külön-külön nem voltak 1000 hold terjedelműek. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elfogadottá tette azt a gyakorlatot, hogy akkor is kisajátítanak birtokokat, ha a tulajdonostársaknak megmaradó birtok nem éri el a 100 holdat. Az 1946. évi IX. te. szerint pedig legfeljebb 100 hold hagyható meg a tulajdonostársaknak. 74 A reform az 1944. január 1-jei birtokállapotot vette alapul. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a földbirtokosok szétosztották birtokaikat a hozzátartozóik között. A falusi papoknak sem hagyták meg sok esetben az előírt 30 holdat. Donath Ferenc szerint a földigénylő bizottságok „nem a kormányt képviselték a néppel szemben, hanem a megbízóik érdekének ig\>ekeztek érvényt szerezni", ezért mellőzték egyik-másik intézkedés végrehajtását, ezért nem hagyták vissza az úri és a paraszti birtokokból a törvény szerinti 100 vagy 200 holdat. 75 A bizottságok ellen indított eljárások és a bizottságok újjáalakítása A földigénylö bizottságokat sokszor próbálták a helyben működő politikai pártok saját érdekeik szerint átalakítani, illetve megszüntetni. A megyei földbirtokrendezö tanács azonban, amely a földigénylö bizottságok felett felügyeletet gyakorolt, a reform folyamatossága érdekében nem tűrte el az ilyen támadásokat. Több esetben levélben figyelmeztetett arra, hogy a bizottságok megszüntetésére csak a magasabb birtokrendező szerveknek van joguk. Az Észak-Pestvármegyei Földbirtokrendezö Tanács 1946. szeptember 2-án levelet írt a településen működő földigénylő bizottságnak. Kifejtette, a megyei tanács tudomására jutott, hogy a helybeli kommunista párt a földigénylö bizottságot lemondásra kényszeríttette, majd ezt követően szabálytalanul egy újabb öttagú bizottságot jelölt ki. A megyei tanács aláhúzta, hogy földigénylö bizottság feloszlatására csak a megyei tanács indokolt javaslata alapján az OFT-nek van joga. Felhívta tehát a bizottságot, hogy maradjon a helyén és dolgozzon tovább. A tanács nyomatékosította, hogy abban az esetben, ha konkrét panasz merülne fel bármely párt vagy hatóság részéről a helyi bizottság tevékenységével kapcsolatban, akkor a panaszt írásban kell felterjeszteni. A vizsgálat lezárásáig, illetve a megyei tanács ezt követő határozatáig azonban el kell kerülni, hogy bármely párt vagy hatóság a munkába beavatkozzon. 76 A bizottságot azonban végül mégis leváltották 1946 őszén. Az ÉszakPestvármegyei Földbirtokrendezö Tanács a Dömsödi Elöljárósággal közölte a tudomására jutott információk alapján, hogy a bizottság néhány tagja ellen a rendőrhatóság bűnvádi eljárást kezdeményezett. 4 Nemes Nagy, 211., 243. o. 5 Donath, 1972. 34. o. ( ' PML XVII. 517. Dömsödi Földigénylő Bizottság iratai. 157
