Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

A FOLDIGENYLO BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... Az új, szabályosan megválasztott földigénylő bizottság hivatalba lépéséig egy ideiglenes vitte az ügyeket, amelyet nem az igénylök választottak meg. Az igénylök számára a bizottság megválasztását szeptember 16-ára jelölte ki a megyei tanács. Felhívta a községi elöljáróság figyelmét, hogy a helybeli igénylőket erről dobszóval értesítse. A rendelet értelmében minden igénylőnek jelen kellett lenni, mert húsz igénylőre esik majd egy bizottsági tag. Erről a helyi nemzeti bizottság, valamint a demokratikus pártok is értesítést kaptak annak érdekében, hogy egy-egy kiküldöttel képviseltessék magukat a választáson. PPSK vármegye Földbirtokrendező Tanácsa 43/71/1946. sz. alatt hozta meg határozatát a Dömsödi Foldigénylő Bizottság újjáalakításáról, amelyet azután felterjesztett az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. A mellékelt indoklás szerint azért volt szükség új bizottságra, mert a régi bizottság annyi tagja ellen indult eljárás, hogy az gyakorlatilag működésképtelenné vált. Felsorolta a megválasztott dömsödi, illetve apaji lakosokat, akik valamennyien földművesek voltak. A megyei tanács kiküldöttjének, a demokratikus pártok, valamint a társadalmi szervezetek képviselőinek jelenlétében megválasztották az elnököt és a helyettesét, majd ezt követően mind a tagok, mind az elnök letették az előírt fogadalmat. Az új dömsödi bizottság munkája természetesen nem indult minden nehézség nélkül. A működése kezdetén, 1946. október 4én, kérelemmel fordult az Észak-Pestvármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz. A levélben főleg az osztás körüli gyakorlati teendőkkel kapcsolatban tett fel kérdéseket. Az utolsó pontban azonban utalt arra, hogy mivel az előző foldigénylő bizottság tagjai ellen eljárás van folyamatban, az összes vonatkozó iratot lefoglalták. Ezért a legszükségesebb iratokat másolatban szeretnék kikérni a tanácstól. Ezek nélkül ugyanis nem tudott a bizottság dolgozni, és nem volt idő megvárni, amíg azok visszakerülnek a bíróságtól. Az új gazdasági évre az előkészítő munkálatokat már el kellett kezdeni, a földek utáni részletfizetést is a lehető legsürgősebben meg kellett indítani. Ezekhez azonban a kért iratok feltétlenül szükségesek voltak. Később, még 1947 folyamán is találunk példát arra, hogy feloszlattak földigénylő bizottságokat. Ebben az esetben, mivel az országban a pártok és szervezetek már mindenhol megalakultak, az újjáalakításra csak ezen szervezetek tagjainak jelenlétében kerülhetett sor. Arra, hogy miként zajlott le egy ilyen aktus, bepillantást enged a következő eset leírása. Kakucson a megyei tanács feloszlatta a bizottságot. Az új bizottság megalakítására néhány napon belül, 1947. január 24-én 11 órakor került sor. A választáson megjelent többek kötött Sövény Jenő, a földhivatal ügyvezetője, egy táblabíró, továbbá a feloszlatott foldigénylő bizottság, a nemzeti bizottság és a pártok emberei. Mivel a pártoknak közös listában nem sikerült megegyezniük, ezért egyrészről a kisgazdák, másrészről pedig az MKP, a szociáldemokraták és a pártonkívüliek indultak külön listán. A régi foldigénylő bizottság tagjai nem lehettek tagjai az új bizottságnak. A tagokra mintegy kétszáz jogosult szavazott. Felváltva olvasták fel a jelöltek neveit először a Kisgazdapárt listájáról, majd rögtön ezt követően a többi pártok és pártonkívüliek közös listájáról. A név felolvasása után a jogosultak karjuk felemelésével szavaztak. A választás végén hét tag, illetve póttag nem vállalta a megbízatást. Helyettük a legtöbb szavazatot szerzett jelölteket kérték fel a feladatra. A földigénylő bizottság letette az előírt fogadalmat a 33 000/1945. F.M. sz. 158