Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947
A FOLDIGENYLO BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... A kecskeméti tárgyalótanács tehát 1945 augusztusában a Dél-Pestvármegyei Földbirtokrendezö tanács nevet vette fel. 60 Illetékessége az Országos Földbirtokrendező Tanács 2514/1945. sz. rendelete értelmében az Abonyi, a Dunavecsei, a Kalocsai, a Nagykörösi, a Kiskunfélegyházi, valamint Ladánybene és Lajosmizse kivételével az Alsódabasi járásra, továbbá Cegléd, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nagykörös és Kecskemét városokra terjedt ki. 61 Az Észak-Pestvármegyei Földbirtokrendezö Tanács rövid idö elteltével a nehézkes közlekedési viszonyok miatt Kerekegyházát, Orgoványt és Izsákot a DélPestvármegyei Földbirtokrendezö Tanács illetékességébe utalta. Természetesen a napi hivatali teendők ellátására itt is szerveztek földhivatalt. A Budapesten működő Észak-Pestvármegyei Földhivatal 1945 augusztusában kezdte meg tevékenységét. Munkáját elődjénél lényegesen nagyobb hatásfokkal és alapossággal végezte, ami az illetékességi terület csökkenése mellett az átalakult felépítésnek, a jól kialakított, a feladatokhoz jobban idomuló, osztályokra tagolt szervezetnek volt köszönhető. Feszültség a rendkívüli néphatalmi szervek és a hagyományos közigazgatás között Amint normalizálódni kezdett az élet az országban, folyamatosan kerültek vissza a hagyományos közigazgatásba a Horthy-rendszerhez kötődő régi hivatalnokok. Ezek, a többségében jobboldali gondolkodású emberek általában fenntartásokkal kezelték a reformot. Közülük a legtöbben azonban nem vonták kétségbe a földreform létjogosultságát, hanem csupán annak megvalósítási módját, mértékét kérdőjelezték meg. Ezek az emberek attól féltek tulajdonképpen - és mi, az utókor bölcsességével kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem alaptalanul -, hogy a nyilvánvaló strukturális hibái ellenére azért mégis működő, és az országot élelemmel ellátó nagybirtokok kisbirtokokra való szétdarabolása életképtelenné teszi az ország mezőgazdaságát, ami aztán néhány éven belül belesodorja a kiszolgáltatott parasztságot egy rettegett, szovjet típusú kolhozosításba. Az eltérő gondolkodás miatt tehát szinte azonnal érzékelhető volt a feszültség a háború után visszarendeződő hagyományos igazgatás és az úgynevezett néphatalmi szervek között. Ebből a szempontból az előbbi kategóriába kell sorolnunk a megyei és az országos földhivatalt is, hiszen ezeken a helyeken is elsősorban a középosztályhoz tartozó, a két világháború közötti rendszerhez kötődő hivatalnokok dolgoztak. Az országban azonban alapvetően megváltoztak a politikai erőviszonyok 1945 tavaszára. Ez pedig nem azt jelentette, hogy az emberek világlátása, világnézete alakult át - amire jó bizonyíték, hogy a kisgazdapárt a választásokon elsöprő győzelmet aratott -, hanem az, hogy a magyar baloldal mögött ott állt a Szovjetunió a maga 1(1 A 33 000/1945. F.M. sz. rendelet 43. szakasza kimondta, hogy amennyiben az ügyek száma megkívánta, egy megye területén több tárgyalótanácsot lehet alakítani. M Balanyi Béla: A Dél-Pest megyei Földbirtokrendezö Tanács iratai a Kecskeméti Állami Levéltárban. In: Levéltári Híradó. 1960/1. szám. 46. o. 154
