Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GABOR előzőleg, a további 50%-ot pedig 1946. július 1-jéig tartoztak kifizetni. Méltányos esetben a megyei földbirtokrendező tanács halasztást engedélyezhetett, különösen gazdasági cselédek és nagycsaládosok esetében. Ebben az esetben öt évre terjedően évi részletben lehetett a törlesztésre engedélyt adni. 46 A reform végrehajtása jelentős részben gyakorlati szakemberek, mindenekelőtt mérnökök munkáján alapult. Mivel a pénz értéke napról napra csökkent, díjazásuk egyre nehézkesebb lett, abban egyre fontosabb szerepet játszott a természetbeni ellátás. Az Észak-Pestvármegyei Földhivatal Műszaki Osztálya 1946. február 4-én arról intézkedett,

47 utalva az OFT vonatkozó rendelkezésére, hogy a községekben dolgozó vállalkozó mérnökök kollektív szerződés szerinti természetbeni ellátását kiterjeszti a földbirtokreformmal foglakozó többi mérnökre is. A megbízott mérnök ellátására az OFT vázlatos munka esetén 1000 holdanként, grafikus munka esetén 500 holdanként, házhelyek kiosztása esetén 100 házhelyenként 10 kilogramm kenyér vagy kenyérliszt, 5 kilogramm főzőliszt, 10 kilogramm burgonya, 2 katasztrális hüvelyes, vagy helyette 14 katasztrális főzelékféle, 2 katasztrális zsír vagy olaj, 30 darab tojás juttatását írta elő. Ezen felül a megbízott mérnökök ellátásban nem részesülő családtagjaik után családtagonként ezen juttatások felére tarthattak igényt. Az élelmiszerjuttatás terhét a juttatottak voltak kötelesek viselni. Azt a földigénylő bizottság kivetése alapján kellett összegyűjteni, és a magánmérnök rendelkezésére bocsátani. Az utalás a megyei műszaki hivatal kimutatása alapján, az azon feltüntetett mennyiségben történhetett, de csak abban az esetben, ha a községben a műszaki munkálatok már folyamatban voltak. Ebben az esetben a természetbeni juttatást a még elvégzendő munka arányában kellett a vállalkozó mérnök számára biztosítani. Felhívta a földhivatal a földigénylő bizottságok figyelmét továbbá arra is, hogy sürgősen jelentsék, hogy ezt a terményt mennyi idő alatt lehet biztosítani. Közölnie kellett végül a földigénylö bizottságnak azt is, hogy hogyan állnak a mérnöki munkálatok, és abban az esetben, ha ezek még nem kezdődtek meg, akkor ennek mi az oka.

48 Az inflációs időkben még a befizetések időpontjának is jelentősége volt, mert a legapróbb késedelem is jelentős mértékben csökkentette az állam számára történő befizetés értékét. A gyors intézkedés fontosságára az OFT többször figyelmeztette a bizottságokat. Ehhez kapcsolódik az Észak-Pestvármegyei Földbirtokrendező Tanács 1946. január 19-i levele. Ebben valamennyi községi földigénylö bizottságot arról értesített az OFT leiratára hivatkozva, hogy azok a nála befizetett összegeket ismételt felhívás ellenére nem a bankjegy lebélyegzése előtt továbbították az Országos Földhitelintézethez. Mivel az összegek postai feladását a lebélyegzés előtti zárlati napon nem kísérelték meg, az OFT az 1945. december 18-án, vagy azt követően lebélyegzett pénzben feladott befizetést bélyegzés előtti névértéken csak abban az esetben tudta elismerni, ha a községi földigénylő bizottságok a lebélyegzés napján készített pénztári zárlatukat a községi elöljárósággal együttesen készített kétpéldányú jegyzőkönyvben állapítják meg. Ki kellett a jegyzőkönyvben PMLXVII. 516. PMLXXIV. 201-b. 604/1946. PMLXVII. 516. PMLXXIV. 201-b. 238/1946. 151