Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947
A FOLDIGENYLO BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... térni arra, hogy mekkora összeg volt pénztári kezelésben. A fenti feltételek mellett is csak akkor volt a feladás elismerhető az eredeti névértéken, ha a postai feladás legkésőbb 1945. december 31-ig megtörtént. 50 Ezekből is világosan láthatjuk, hogy a drasztikus pénzromlás mennyiben nehezítette meg az államigazgatás munkáját. Az Észak-Pestvármegyei Földbirtokrendező Tanács 1946. február 11-én ' egy másik problémára hívta fel a figyelmet. A 75 000/1945. F.M. sz. rendelet értelmében a Földalapot illető bevételeket - a megváltott és elkobzott ingatlanok és ingóságok megváltási ára, épületek bontási anyagainak ellenértéke, időközi haszonvételek stb. -, valamint a műszaki költségeket az Országos Földhitelintézethez kellett befizetni. Ezzel kapcsolatban a földigénylő bizottságok számára többször adott tájékoztatást a földhivatal, de ennek ellenére gyakran előfordult, hogy azok a pénzeket nem az Országos Földhitelintézethez, hanem az Észak-Pestvármegyei Földhivatalhoz vagy a földbirtokrendező tanácshoz fizették be. Ezek felesleges munkát és késedelmet okoztak." A mérnöki-műszaki munkát az elértéktelenedő, szinte használhatatlan pénz mellett más tényezők is hátráltatták. Kevés volt a rendelkezésre álló mérnök, de hiányos volt a műszaki felszerelés is. Nem állt elegendő geodéta rendelkezésre, a nem mérnöki műszakiak munkába állítása sem volt mindenhol kielégítő, még az egyszerűsített eljárás ellenére sem. Mivel a mérnöki munkát nem jóváhagyott tervezetek alapján végezték, ezért az utólagos változtatások miatt sok esetben nem lehetett azokat telekkönyvezni. Egyes településeken nem volt térkép, elszállították a katasztert, vagy esetleg nem voltak meg a telekkönyvi betétek sem. A földigénylő bizottságok helye az igazgatás szervezetében A községi elöljáróságoknak, a főszolgabírók és az alispánok hivatalainak helyiség biztosításával, adminisztratív munkaerő átengedésével, fogatok rendelkezésre bocsátásával kellett hozzájárulniuk a munka érdemi részét elvégző új, úgynevezett népi szervek munkájához. A megyei alispán évnegyedes jelentésében 1945 tavaszán alapvető jelentőséget tulajdonított a földreform lebonyolításának. „ Tudatában vagyok annak, hogy a közigazgatás az egyes ügyiratok intézését nem nélkülözheti, " olvashatjuk a jelentésben, majd nyomatékosan hozzátette: „most azonban nem hosszadalmas levél- és iratváltások képezik a hatóságok első feladatát, hanem a főszolgabírák járják végig a községeket, ahol kell, biztassanak, lelkesítsenek, segítsenek, ahol kell kemény kézzel sújtsanak azok felé, akik akadályozni merik a felszabadított Magyarország legnagyobb vívmányát, a földreform végrehajtását. " Az alispán számára tehát a reform végrehajtása kiemelt feladat volt. Ugyanebben a dokumentumban olvashatjuk azt is, hogy „azok ellen, akik a földreform végrehajtása tekintetében nem követnek el mindent, akik rendeletet, újabb és újabb utasításokat várnak, ahelyett, hog' öntevékenyen 50 PML XVII. 516. 51 PML XXIV. 201-b. 238/1946. 52 PML XVI!. 516. "Donath, 1969. 234. o. 152
