Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GÁBOR A FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1945-1947 A második világháború utolsó óráiban, amikor az állami élet mind országos, mind pedig helyi szinten szünetelt, lassan, de egyre határozottabban kezdtek körvonalazódni azok a keretek, amelyek között az újjáépülő Magyarország történetének folytatódnia kell. A gazdasági fejlődés egyik legnagyobb gátja a megoldatlan földreform volt. Ezzel - természetesen a nagybirtokosok kivételével - szinte az egész társadalom egyetértett. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) agrárprogramja a korabeli magyar társadalom legjelentősebb számú rétegeinek számító mezőgazdasági munkások, cselédek, törpe- és kisbirtokosok gazdasági felemelését hirdette meg. A lehető leggyorsabban a földigénylők tevékeny közreműködésével széles körű földreformot kívánt végrehajtani. Pest megye a földreform küszöbén Hazánkat a második világháborúban hatalmas veszteségek érték, a nemzeti vagyon közel 40%-a elpusztult. A károk 17%-a a mezőgazdaságot érte, elpusztult többek között az állatállomány 43,3%- a.

1 A háborús cselekmények a legnagyobb mértékben az állattenyésztést sújtották." A szarvasmarhák száma az 1938-as évhez viszonyítva 1 875 000 darabról 1 070 000 darabra esett vissza, ami 43%-os csökkenést jelentett, sertéseink 78,7%-a pusztult el. A lovak száma a háború előtti 814 000-ről 329 000-re csökkent. Emellett a juhállomány 80%-a pusztult el. Az állattenyésztés háborús kára az 1938-as értékben számolva meghaladta a 1,5 milliárd pengőt. Terményekben 1,4 milliárd, épületekben mintegy 230 millió, gépekben, eszközökben pedig 450 millió pengő volt a kár. A mezőgazdaságban fekvő nemzeti vagyonnak valamivel több mint egyötöde pusztult el a háború és a fasiszta dúlás következtében. Ezekben a számokban benne foglaltatik a vonóerők részbeni pusztulása (a háború előtt 485 000 lófogategységből mindössze 200 000 (41%) élte túl a háborút és az a tény is, hogy 10 500 traktorból mintegy 9000 maradt meg, aminek talán a fele sem volt üzemképes.) Ide kell sorolni a talajerő visszapótlás nehézségeit is. A számokból nem tűnik ki a minőségi veszteség, amely az igénybevételek következtében az állatállományunkat érte: a Mezőhegyesi Ménesbirtok európai hírű ménese elpusztult (649 lóból csak 2 maradt meg), a kisbéri és a bábolnai állami birtok állatait a német hadsereg szállította el. Ez a néhány kiragadott szám talán némi képet ad arról, hogy milyen feltételek mellett indult meg a mezőgazdasági termelés a háború után. 1 Donath Ferenc: Reform és forradalom. Budapest, 1977. 26. o. 2 Lázár Vilmos: A termelés beindítása a földreform végrehajtása után. In: A földreform történelmi jelentősége. Országos földreform emlékünnepség. Békéscsaba, 1970. március hó 15- 16. Budapest, 1972. Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 42. o. (A továbbiakban: A földreform történelmi jelentősége.) 139