Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

A FOLDIGENYLO BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... A háború utolsó évében, 1945-ben hozzávetőlegesen 8 millió holdról sikerült betakarítani a terményeket. A termés a közepesnél jobb volt, de ennek dacára a fővárosi és az ipari központok piacaira a felhozatal kicsi volt, pedig a városok kiéhezett népe nagyon várta az élelmet. Az új helyzetben megszaporodott az önellátó gazdaságok száma, de egyúttal a pénz értékének devalvációja is megkezdődött. így a dolgozó parasztok inkább fogyasztókká lettek, semmint árutermelökké. Ez csak a stabil pénz bevezetésekor változott meg." Ezekből a szomorú adatokból is látható, hogy 1945 elején a mezőgazdasági termelés újjászervezése az ország számára létkérdés volt. A Földmívelésügyi Minisztérium Debrecenben 1945. január 25-én adta ki felhívását a magyar föld népéhez, a mezőgazdasági munkásokhoz, a gazdasági cselédekhez, a kisbérlőkhöz, a törpebirtokosokhoz és a kisgazdákhoz. Ebben többek között arról tudósított, hogy a földreform a küszöbön áll, és az ország jövője, a gazdaság felemelkedése a parasztság munkáján múlik. Ezt követően az ország gazdasági érdekeire tekintettel gyakorlati tanácsokat is adott. A háborús események következtében megcsappant igaerö hiánya miatt a mezőgazdaságban dolgozók számára előírta, hogy a kézi munka teljesítményét a legvégsőkig fokozzák. A minisztérium a szegődményes munkásokat kérte, hogy ebben az évben is szegődjenek el, a munkaadóktól pedig azt várta, hogy a termelés zavartalansága érdekében tartózkodjanak az elbocsátástól. A tehetősebb gazdákat arra hívta fel, hogy kötelességük úgy megszervezni a munkát, hogy az igaerejükből jusson a kisebb birtokosok földjeinek megművelésére is. A problémák megoldása érdekében általános alapelvként fogalmazta meg, hogy az igaerö-, gép- és üzemanyaghiányt a több kézimunkaeröt igénylő növények „fokozott felkarolásával " kell ellensúlyozni. Az elhagyott gazdaságok területeinek müvelését gondnokok vezetésével kishaszonbérletek vagy földbérlő szövetkezetek alakításával kell biztosítani. Aki ma nem dolgozik a romokban heverő ország felemelkedésén, emelte ki nyomatékosan a minisztérium leirata, az nem számíthat arra, hogy a földreform során földhöz jut. A Gyömröi járás főszolgabírája 1945. február 22-én küldte le az illetékességébe tartozó valamennyi község elöljáróságának a minisztérium felhívását, azzal a megkötéssel, hogy a címzett elöljáróságok saját hatáskörükben minden eszközt használjanak fel arra, hogy a felhívásban említett munkálatok elvégzése a kellő időben biztosítva legyen. A rendelet betartásának fontosságára a figyelmet azzal is felhívta az ideiglenes főszolgabíró, hogy annak ellenőrzését, amint azt a levélben olvashatjuk, maga fogja személyes kiszállásai alkalmával ellenőrizni.

4 A magyar mezőgazdaság helyzetét, illetve fejlődésének lehetőségeit ebben az időben a háborús károk mellett jelentős mértékben meghatározták a tulajdoni viszonyok is. Magyarországon a második világháború végéig a nagybirtok roppant túlsúlyt képviselt. A mezőgazdasági termelés szempontjából a müvelés alá vonható terület mintegy fele néhány ezer ember kezében összpontosult. A világháború előtti utolsó, 3 Lázár, 43. o. 4 Pest Megyei Levéltár (PML) XVII. 520. Gyömröi Földigénylö Bizottság iratai. 1945. Általános ügyek. 140