Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

BALÁZS GABOR nyaraltatásra, hogy saját gyermekének lehetősége legyen a német tanulásra. Leánya ugyanis kereskedelmibejárt, és neki tisztviselőként nem volt pénze arra, hogy a megfelelő nyelvoktatást fedezni tudja. 8 A közalkalmazottak részvétele zsidótörvények végrehajtásában A magyar köztisztviselői kar felelősségének megítélése a zsidók tragédiájával kapcsolatban rendkívül összetett feladat, hiszen a németek által működtetett, deportálást végrehajtó mechanizmusban a magyar vezető tisztségviselőknek legfeljebb közvetítő szerepük volt. Endre László

89 az utolsó szó jogán elmondott beszédében például erre hivatkozott. Azt mondta többek között, hogy a táborba szállítást, illetőleg összegyűjtést, valamint a deportálást kimondó rendelet kiadása tulajdonképpen a magyar hatóság részéről nem történt meg. Ebben az esetben nem egy rendelet alapján való eljárásról volt szó ugyanis, hanem pusztán tudomásul vételéről annak, hogy az országot megszállva tartó hatalom katonai erejével, a magyar katonai vonallal együttműködve, olyan intézkedéseket tervez, amelyeket a hivatalnokok megakadályozni nem tudnak. A közigazgatásnak, a karhatalmi és rendészeti szerveknek segítő közreműködést kellett kifejtenie ennek, és ehhez hasonlóan minden más, hadmüveletekkel kapcsolatos intézkedésnek a végrehajtására.

90 A hivatalnokok igazolását tartalmazó jegyzőkönyvek tanulmányozása során rendkívül különböző emberi magatartások tárulnak elénk. Meglepően pozitív benyomást tett például a vizsgálatot folytatókra az egyik főszolgabíró. A hosszas bizonyítási eljárás után az a benyomás alakult ki róla, hogy „számtalan esetben önzetlenül sietett az üldözöttek megsegítésére ", sok embernek mentette meg az életét, ezért egyhangúlag igazolták. A védelmében megjelent tanú elmondta, hogy az előző év május 10-én járt a főszolgabírói hivatalban, és mentességet kért a zsidótörvény alól. A főszolgabíró zsebkést vett elő, levágta a tanú kabátjáról a sárga csillagot, mondván, nem tartozik azt viselni. Amikor Pestújhelyen elrendelték az összeköltöztetést, a járási főszolgabíró hozzájárult ahhoz, hogy a tanú és felesége mentesüljön a rendelkezés alól.

91 A tisztviselők az eljárás folyamán többnyire azt próbálták elhitetni magukról, hogy a háborús időkben is megőrizték humánus magatartásukat. Az országos feladatkört ellátó hivatalnokok a népbíróság előtt például gyakran hivatkoztak arra, hogy nem tudták pontosan, hova vezetnek majd azok a folyamatok, amelyekben közreműködtek. A megyei hivatalnokok ellenben sok esetben azt igyekeztek elhitetni, hogy - lehetőségeikhez képest - a legemberibben jártak el a zsidókkal kapcsolatos szankciók végrehajtásakor.

92 ss PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. augusztus 17. Sl) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Alispánja, majd belügyi államtitkár. Háborús bűnösként kivégezték. * Karsai László - Molnár Judit (szerk.): Az Endre-Baky-Jaross per. Budapest, 1994. 439. o. 91 PML XXI. 4-a. 105/1945. 1. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. július 7. 1,2 Baky László tanúkra hivatkozva jelentette ki, hogy nem kapta meg azokat a leveleket, amelyek ezeket a szörnyűségeket tartalmazták. Szintén tanúkra hivatkozva mesélte el, hogy amikor az auschwitzi eseményekről részletes beszámolót tartottak, azon Baky nem vett részt. (Karsai - Molnár, 453. o.) 201