Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

BORBEL Y RITA KA TA UN 1858-ig, amikor is elrendelték, hogy a es. kir. főszolgabírói hivataloknál árvapénztárakat kell létrehozni.'

1 Az árvatörvényszékek megjelenése a vármegyékben 1861-ben az Országbírói Értekezlet a hatósági felügyelet egész szabályozását a törvényhatóságoknak engedte át, s javasolta az állandó megyei árvaszékek felállítását,"'

2 ami a legtöbb megyében ténylegesen meg is alakult a másodispán elnöklete alatt.

33 Az 1868. évi LIV. törvénycikk ,,a polgári törvénykezési rendtartásról" a gyámhatósági teendőket a városi, illetve vármegyei törvényszékekre bízta (azaz bírói jogkörbe utalta), előírva, hogy a gyámolt nevében kötött peregyezség, illetve osztályos egyezség érvényességéhez gyámhatósági hozzájárulás szükséges. Fontos megjegyeznünk, hogy a törvényhatóságok ellenállása miatt e törvényt nem lehetett végrehajtani.'

4 A törvény VII. fejezete az örökösödési eljárás bemutatásával foglalkozott, ami az árvaügy szempontjából is fontos eljárás volt. Az 1870. évi XLII. törvénycikk „a köztörvényhatóságok rendezéséről" 8-10. §-a elrendelte, hogy az árva és gyámhatóságot a vármegyék, mint törvényhatóságok fogják gyakorolni. Feladatuk lesz a gyám kinevezése és felügyelete; a gyámi számadások vizsgálata; a gyám vagyonának és nevelésének felügyelete. Az árva- és gyámhatóságot a törvényhatóság egy állandó Központi Árvaszék által gyakorolta. Az árvaszék egy elnökből, legalább két ülnökből, a tiszti ügyészből, a számvevőből, a jegyzőből és a szavazati jog nélküli közgyámból állt. Fellebbezési ügyekben a belügyminiszterhez lehetett fordulni. A törvény nem rendelkezett az árvapénzek kezeléséről.'

5 A rendezett tanácsú városok árva és gyámhatóságáról az 1871. évi XVIII. törvénycikk „a községek rendezéséről" 24. §-a gondoskodott. A rendezett tanácsú városok gyakorolták az árva és gyámhatóságot a községi árvák és gondnokoltak ügyeiben. Jogukat állandó árvaszék által gyakorolták. Az árvaszék tagja a polgármester (elnök), a városi ügyész, a számvevő, az árvaszéki ülnök, valamint a szavazati joggal nem rendelkező közgyám. Fellebbezni elsőfokon a törvényhatóságnál, másodfokon a belügyminiszternél lehetett. Az árvapénzek kezeléséről a törvény nem rendelkezett.'

6 A megyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási árva és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről az 1873-as évtől 1880-ig évente törvényileg rendelkeztek. A létrehozott árvaszékek 1872. január l-jén kezdték meg működésüket, ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy szükség lenne a gyámügy egységes szabályozására, szervezeti egységének meghatározására. Erre 1877-ben a XX. törvénycikk 11 Degré, 109. o. 12 Csipes, 177, o. "Siska, 213. o. ,4

CJH, 1868. évi LIV. te. "CJH, 1870. évi XLII. te. '"CJH. 1871. évi XVIII. te. 91