Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

PEST-PÍLIS-SOL T TÖR VÉNYESEN EG YESÍTETT... keretében került sor.

37 E törvény a gyámügyet egy egységes kódexben szabályozta, felszámolta a feudalizmus maradványait, a kialakult visszásságokat; meghatározta az árvaszékek szervezetét, pontos ügymenetét. Hibájaként legfeljebb azt lehet felróni, hogy még mindig túl nagy hangsúlyt fektetett az árvák vagyonának védelmére, mégis ez volt a kezdő lépés az intézményes gyermekvédelem megalakulásának az útján, ami az 1900-as évek elején alakult meg hazánkban. 8 Mindezek tükrében elmondhatjuk, hogy hazánkban a gyámhatósági tevékenységet nem bírósági, hanem közigazgatási funkciónak tekintették, de természetesen nem felejtkezhetünk meg arról sem, hogy egyes gyámhatósági tevékenység végrehajtásához bírói ítéletre is szükség volt.

39 Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesített (t.e.) vármegyék gyámügyi helyzete az 1877-es gyámügyi törvény megjelenéséig

40 1803 és 1877 között kevés idő telt el, mégis fontos árvaügyi intézkedésekre került sor. Törvények, belügyminiszteri utasítások foglalkoztak az árvák helyzetével, vagyoni védelmével, melyek hatására a vármegyék is törődtek a gyámolításra szorulókkal. Pest-Pilis-Solt t. e. vármegyék közgyűléseiken foglalkoztak a „tutorokat" és az árvákat érintő kérdésekkel. Rendeleteket, utasításokat adtak ki, melyek meghatározóak voltak a megye gyámügyi helyzetének fejlődésére nézve. A XIX. század elejéről két rendeletet szeretnék kiemelni, az egyik 1803-ban, a másik 1831-ben fogalmazódott meg. Az 1803-as rendelet azért jelentős, mert felállított a vármegye területén egy állandó küldöttséget az árvák és javaik felügyeletére, míg az 1831-ben kiadott rendelet a gyámok számadásairól szóló jelentések formai követelményeit összegezte; valamint két táblázatmintát adott a vármegyének az árvák és értékeiknek, valamint a zár alá vétetett javak állapotának éves kimutatására. Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék 1803. február 16-i Pesten tartott közgyűlésükön (379. szám alatt) foglalkoztak az árvaügy kérdésével. Az árvák személyének és javainak védelmére, valamint a „tutorok" - azaz a pártfogók, gyámok - felügyeletére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat 42 pontban foglalták össze. Az árvák ügyeinek védelmére, a jogi kötelességek vizsgálatára, egy állandó „pupilari Deputatio" (továbbiakban csak árvaküldöttség) alakult. A küldöttség 6 táblabíróból (A vallásegyenlőség miatt, hogy mind a katolikus, mind a protestáns vallású árvák képviselete megfelelő legyen, a táblabírók közül 3 katolikus, 3 evangé" Csipes. 177. o. 38 Siska. 199. o. y) Pallas 40 Pest és Pilis vármegye területének alakulását először az 1492. évi C. és az 1495. évi XX. és XXIV. törvénycikkek befolyásolták, majd az 1659. évi LXXVI. törvénycikk lesz az, mely törvényesen egyesíti Pest-Pilis-Solt vármegyéket, mivel e megyék lakossága a török hódoltság hatására erősen megfogyatkozott. Az 1848-as szabadságharcot követően az uralkodó elrendelte a megye kettéosztását, hogy gyengítse a nagy befolyással rendelkező vármegye erejét, így 1848 és I860 között Pest-Pilis és Pest-Solt megyékről beszélhetünk. A politikai változások hatására a megye területének visszarendezése is megtörtént, 1860-tól egészen az 1876-os megyerendezésig létezett Pest-Pilis-Solt t. e. (törvényesen egyesített) vármegye. 92