Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAALNE BARCS ESZTER kalocsai úriszék ugyanis a tanúvallomások alapján bűnösnek kiáltotta ki, és halálbüntetést szabtak ki rá.

140 Az úriszéken tárgyalt ügyek között gyakorta a káromkodás, a becstelenítés, az orvvadászat, gyújtogatás, bíróval szembeni ellenszegülés, úri kihágás, szülősértés, tilos legeltetés, tilos bormérés, részeg garázdaság szerepelnek. A „paráznabírság" főképpen az úriszék fénykorában az egyik fő bevételi forrásának számított.

141 A gödöllői iratokban csupán egy példáját leltem fel. A vádlott, Hajdú Bernát János Balog Borissal „összeszövetkezett", és ezek után a feleségével örök viszálykodásban élte mindennapjait.

142 A vádlottat paráznaság tettében találták vétkesnek, és 1 havi fogságra, valamint 25 pálcaütésre ítélték. Balog Boris, terhessége miatt 1 havi áristom büntetést kapott.'

43 Hogy az úriszéki üléseken előforduló ügyek sokféleségét, a Pest megyei bíráskodási gyakorlatból vett különböző példák is jól illusztrálják. Sajátos vádként szerepel a „tumultus" az úriszék történetében. „A paraszti ellenállás legkifejezőbb formája a lázadás, lázítás, mozgolódás, a tumultus. "

,44 1728-ban Zsámbékon összeült Zichy úriszék a harang félreverésével fenyegetőző falusi bíróra mondta ki a tumultus vádját, és 24 botot mért eme engedetlenségéért.

145 A szökés, illetve a szöktetés is per tárgyát képezhette, amint az történt a Zichy úriszék 1728-i ülésén. „A Zichyek zsámbéki úriszéke azzal a gyanúval vetette rabságra Tóth Ilonát, hogy közreműködött fia megszöktetésében. A nő azonban tagadott, mire más bizonyosság hiányában, kezesség mellett, kiengedték. "' 6 Az ülés tárgyaként természetesen nemcsak büntetőperek szerepelhettek. 1838. július 19-én a váci püspöki úriszék Püspök- és Káptalan- Vác rendezett tanácsú városi jogállását tárgyalta.

147 „Pest vármegye közgyűlése 1840-ben felülvizsgálta az úriszék döntését, s Püspök-Vácot a „rendezett városi Tanátsok" közé sorolta."

148 Az 1848-ból fennmaradt polgári jegyzőkönyvben a következő üléstárgyak fordultak elö. A perek tárgyát általában a vagyon, és az örökség képezte. Több alkalommal is a végrendelet bemutatása végett fordultak az úriszékhez, vagy a megtámadása miatt járultak a felek az úriszék elé.

149 Még ennél is többször fordult elö, hogy az árverési jegyzéket mutatták be az úriszék bíráinak.

150 Az úriszéki iratok érdekes részét 140 Schräm. III. kötet, 220-223. o. 141 Mezey Barna: A nemi bűncselekmények megítélésének változásai (16-19. század) Büntetőjog és szexualitás Magyarországon. In: Rubicon. 1998./6. szám. 80. o, 142 PML IV. 87-b. No. 5. 1838. 141 PML IV. 87-b. No. 5. 1838. 144 Kállay, 1985. 187.0. 145 Kállay, 1985. 187. o. (MOL P 707. Fasc. 210. NBNB No. 1. Zsámbék 1728. aug. 28.) I4f

' Kállay, 1985. 283. o. (MOL P 707. Fasc. 210. NBNB No. I. Zsámbék 1728. aug. 28.) 147 Horváth - Pintér, 337. o. ..A rendezett tanácsot nem tartó községek lakói főleg jobbágyok voltak, jogvitáikat, polgári, és büntető peres ügyeiket az úriszékek, másodfokon a vármegyei törvényszékek döntötték el. A rendezett ítélő tanácsot tartó. tin. rendezett tanácsú községek már képesek voltak arra. hogy önálló igazgatási és bírósági szervezetet tartsanak fenn. kisebb polgári perekben maguk bíráskodhassanak. " (Stipta, 105. o.) I4S Horváth - Pintér, 338. o. I4

" PML IV. 87-b. 1848. No. 5.. 8.. 43. Is

" PML IV. 87-b. 1848. No. 23.. 25., 26., 27., 30., 34.. 36. 71